Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi ellátási normatívákról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. GARAY ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KISS JÓZSEF (MSZP):
263 Ugyanakkor nem deklarálható véleményem szerint törvényben és egyedileg, mert akkor az a törvény lenne, amelyik egy térképen kijelöli, hogy hol, milyen kórházat, milyen osztályokkal kell működtetni. Tudniilli k képviselő asszony megközelítésmódjában is van egy különbség, amikor azt mondja, hogy kórház kórház. És akkor itt jönne a másik: a jelen lévő, kisebbségben lévő nem orvos képviselőtársaimnak mondom, hogy elriasztó az a kép, amit Pusztai Erzsébet fölvetet t ezzel kapcsolatban, hogy mi történik, ha valaki koponyasérültként kórházba kell hogy kerüljön. Én orvosként hadd mondjam azt, hogy én egy megfelelő, szakszerű, magas színvonalú, elsősegélynyújtást biztosító mentőszállítás után kerüljek azért inkább idegs ebészetre, mint egy kis kórház általános sebészetére, mert a túlélési esélyeim ezzel nagyban nőnek. Mi több, hogyha netán agyvérzést találnék kapni, vagy a guta kíván megütni, hogy ne legyek így ennyire triviális, akkor nagyon örülnék neki, hogyha annak a minimális számban működő strobosztálynak az egyikére kerülnék, ahol ezzel foglalkoznak, mert a túlélési és gyógyulási esélyeim ekkor nőnek. Tehát nem lehet igazából megfogni ezt a bizonyos elérhetőséget törvényi szinten és fix kautélák között. Mit jelent az elérhetőség nappal, és mit jelent napnyugta után? Nappal még van légimentő, tehát betegszállítás, napnyugta után meg nincs légi betegszállítás. Innentől kezdve az elérhetőségi kautélák nagyban változnak. Tehát én ezt egy fontos kérdé snek tartom, de nem a törvény keretei között fix számokkal rendezendő kérdésnek, hiszen akkor le kéne írni azt is, hogy hol kell lenni a legközelebbi toxikológiai osztálynak, hol kell lenni a legközelebbi idegsebészeti osztálynak, hol kell lenni traumatoló giának, vagy hol lehet csak általános sebészet, hiszen legalább akkora veszélyhelyzetet jelent ez önmagában is. Másik megjegyzésem pedig arra vonatkozik, hogy vane igazi megtakarítás, mivel a 71 százalékos ágykihasználásról beszélünk. Képviselő asszonyna k a fertőzésveszéllyel való érvelése részben igaz csak. Igaz akkor, amikor a jelenlegi kórházi struktúrában gondolkodunk. De ha a kórházi struktúra úgy alakul át, hogy a jelenlegi hat, nyolc, tízágyas kórtermek helyett már csak olyan kórházak működnek, a hol négyágyasak a kórtermek, akkor a négyágyas kórtermek 95 százalékos kihasználásával ugyanazok a közegészségügyi normák jól teljesíthetők, mint a jelenlegi hatágyas kórtermeknek a 66 százalékos kihasználásával. Az is igaz, hogy osztályok között különbség van - csak ezzel sem szabad kifelé igazából riogatni. A másik a megtakarítás jellege. A megtakarítás csak akkor keletkezik, hogyha egy racionálisabb, pontosabban kialakított struktúrában rá van kényszerítve az egészségügy arra, hogy a fixen behatárolt str uktúra kereteit jól kihasználva működjön, rövid ápolási idővel, racionális felhasználással, nagy értékű műszereket és készülékeket jól kihasználva gyógyítson. Ez hosszabb távon az egész rendszerben nem kivonható megtakarítást jelent, mert ezt nem lehet onn an elvinni, hanem önmagában a gazdaságosságát fokozza a működésnek. (00.10) Surján László képviselő úrnak egyetlen megjegyzésével szállnék vitába, amikor a módosító csomagban megkifogásolta azt, hogy az elképzelésünk szerint a megyei egészségbiztosítási pé nztár és az OEP határozatot hoz, ez nem új dolog, hiszen a biztosítások ma is hoznak számos határozatot, hiszen határozattal állapítják meg a nyugdíjat, munkaképességcsökkenést, járulékot határozattal állapítanak meg vagy határozattal vonnak meg, hiszen e z teljesen természetes ezektől a szervezetektől is, abban az esetben lehet csak tudniillik jogorvoslatnak helye, hogyha formális határozatba foglalják a döntésüket. Tehát ez nem egy új elem, amikor határozatok meghozatalára jogosítja fel a javaslatunk a pé nztárat. Bízom benne, hogy képviselő asszony nem fog egy ugyanakkora módosítást megalkotni a holnapi nap folyamán, ami esetleg újra indokolttá tehetné azt, hogy erről az egész Házban vitatkozzunk, de elviekben házszabályszerűen természetesen képviselő assz onynak meg nekem is erre még jogom lenne. Tehát a kapcsolódó módosító indítványokkal, azt hiszem, részleteiben majd a bizottsági ülésen tudunk szólni. Köszönöm a figyelmüket.
