Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - Személyi ügy: - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
213 az esélyegyenlőtlenséget az, hogyha nem 14 éves korban választanak középiskolát, hanem erre 12 éves korra kényszerülnek már rá a fiatalok. Meggyőződésem, hogy nem. Pont az ellenkező folyamattal: egy kasztosodó, mereved ő társadalom rémképével kell szembenéznünk akkor, hogyha a mainál korábbi, 14 éves kor helyett 12 vagy 10 éves korra jön le a pályaválasztás időpontja. Jobb ezzel szembesülni valamennyiünknek, és nem lenne szabad ezt suttyomban egy tantárgyi vagy tantervi tagozódás álarca mögé bújtatva megvalósítani. Hogyha ez a szándéka a kormánypártoknak, akkor ezzel világosan szembesíteni kell a magyar társadalmat, hogy abba a helyzetbe kerülhessenek az érintettek, hogy elmondhassák, hogy mi a véleményük erről a tervezet ről. Jóe ez így vagy sem? De egy tantárgypedagógiai tagozódás mögé bújva megvalósítani egy iskolaszerkezeti reformot - én ezt nem tartom sem erkölcsösnek, sem vállalhatónak, oktatáspolitikusként sem. Éppen ezért következetesen a mai állapotot leképező is kolaszerkezeti tagozódásban adtunk meg minden tantárgybontást, minden finanszírozást, minden foglalkoztatáspolitikai előírást. Foglalkoztatáspolitika alatt azt értem, hogy hol alkalmazható, milyen végzettségű pedagógus. Ezeket a pontokat a mai helyzetnek m egfelelően írtuk le, és nem pedig egy ilyen nemzeti alaptantervtől áthatott iskolaszerkezeti reformálomra építve, ami ma még nincs - mint tudjuk , és én azon vagyok, hogy ne is legyen, mert nem lenne jó, hogyha a nemzeti alaptantervben rejlő szerkezet ura lkodóvá válna Magyarországon. (19.50) Éppen ezért fontosnak tartom ezeket a pontokat, éppen ezért bízom benne, hogy fontos lesz ez azoknak a képviselőknek is, akiknek azok az értékek, amiket itt szavakban olyannyira föl szoktunk dicsé rni: mint esélyegyenlőség, mint társadalmi mobilitás, mint a leszakadó társadalmi csoportokkal szembeni szolidaritás - és támogatni fogják ezeket a javaslatokat. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Megadom a szót Szabó Zoltán állam titkár úrnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Kénytelen vagyok Pokorni képviselő úrnak válaszolni, hiszen ő jobb ügyhöz méltó buzgalommal védi az iskolaszerkezetet attól a kormánytól, amelyik a jelenlegi iskolaszerkezet stabilizálására kísérelt meg vállalkozni a benyújtott törvényjavaslatban. Nem tudom, miért következnék egy megváltozott iskolaszerkezet a kormány által benyújtott javaslatból. A magam részéről úgy gondolom, hogy a nemzet i alaptanterv - nem feltétlenül az iskolaszerkezethez igazodóan , különböző évfolyamokon különböző feladatokat ír elő, és ezekhez a különböző feladatokhoz különböző órakereteket rendel. Ennek az iskolaszerkezethez semmi köze. De ha volna köze, akkor nem t udom, hogy a jelenlegi iskolaszerkezetet mennyivel védené hívebben a Pokorni képviselő úr által beterjesztett 4+2+2+2+2, mint a kormány által beterjesztett 3+3+2+2+2. (Pokorni Zoltán közbeszól: Nagyon. Dr. Surján László közbeszól: Magyarázd el neki!) Köszö nöm szépen. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Dobos Krisztina képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Fórum. DR. DOBOS KRISZTINA (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr a szót. Csak államtitkár úrnak azt mondanám, hogy nagyon védi vagy jobban megvédi, hisz en a négy osztály az alapvetően megmarad, és utána következő kettes tagolások azok más szerkezetűek, mint amilyen a törvénynek a hátsó részéből kiolvasható. Most két módosító indítványra szeretném felhívni a figyelmet. Köszönöm Hegyi Gyula képviselőtársamn ak, hogy a 158. módosító indítványra már felhívta a figyelmet, ami hatpárti plusz Salamon László képviselő úr - tehát a függetlenek által is támogatott. A 138. módosító indítványunkban az szerepel, hogy az egyházi intézményeknek a nevelési programját nyilv ánvaló, hogy nem lehet a szakértői listáról lehívott vagy megkért szakértőkkel véleményeztetni, csak akkor, hogyha ott az egyház által delegált vagy az egyház által elfogadott szakértők szerepelnek.