Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 17 (190. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP):
13 mondat második fele az, amit ön idézett, miszerint nem kívánja alárendelni tíz és félmillió magyar érdekeit a határon túli magyarság vélt érdekeinek - nem valós, hanem vélt érdekeket hangsúlyoztam. És azt is mondtam ugyanebben és más nyilatkozatban, hogy nem állítható szembe ez a két érd ek egymással, azt mondtam: meggyőződésem szerint az egész nemzet - határon innen és határon túl - érdeke Magyarország euroatlanti integrációja. Én ezt az állításomat most is tartom, ha önnek nem ez a véleménye, akkor természetesen joga van ezt kifejteni. K öszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Barsiné Pataky Etelka frakcióvezetőhelyettes asszony, MDNP. Megadom a szót. BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP) : Elnök úr! Tisz telt Ház! A pénzügyminiszter idén februárban a hivatalba lépését megelőzően azt nyilatkozta, hogy az első számú közellenség az infláció. Azt is mondta még, hogy a leértékelés előre bejelentett mértékét a második félévtől kezdve mérsékelni kellene. De mit m ondott a hivatalba lépését követő száz nap elteltével, a múlt héten? Azt, hogy nemhogy idén, de jövőre is marad az 1,2% a leértékelésben, és egy dollárért 180 forintot fizetünk majd. Elhangzanak ígérgetések ide meg oda, de a pénzünk az év végére éppen a ne gyedével kevesebbet fog érni, mint tavaly, holott már tavaly is már csak a kétharmadát érte, mint egy évvel korábban. Pedig Magyarország kivételével a környező országokban csökkent az infláció. Csehország, Szlovákia, Szlovénia mind egyszámjegyűre tudta les zorítani az inflációt, vagyis 10% alá. Az országot 1991ben érte először egy inflációs sokkhatás, amikor többek között a nagy állami támogatásokat kellett leépíteni, és az Öbölháború miatt magasra szöktek az árak. Akkor az Antallkormány egy év alatt 12 s zázalékkal vitte le tartósan az inflációt. A második inflációs sokkhatás 1995ben érte az országot, amikor a Hornkormány az egyensúly megteremtésének oltárán az inflációt áldozta fel. A kormány kiszabadította az infláció szellemét a palackból, csakhogy má ra már látszik, hogy nem tudja visszaparancsolni oda, ahonnan előhívta. És nemhogy 12 százalékkal, de számításaink szerint legfeljebb 34 százalékkal képes csak csökkenteni a fogyasztói árakat. Szükség volte erre a második inflációs sokkra és az azt követ ő tartósan magas inflációra? Azt állítjuk, hogy nem. Nem volt szükségszerű. Számításaink szerint éppen kétszer annyival nőtt az infláció, mint azt a stabilitásra való törekvés indokolta volna. Itt hibás vagy elmaradt kormányzati lépések vannak a háttérben. Kedves Kormánypárti Képviselőtársak! Gondolják meg, ha 1994ben és 1995 elején, amikor sodródott az ország, nem mulasztották volna el a kormányzati intézkedéseket vagy a Bokroscsomag alkotmányos problémái nem fűtötték volna fel az inflációs várakozásokat , ha nem szélesítik értelmetlenül az inflációs automatizmusokat és indexálási rendszereket, ha ráolvasás helyett érdemben tettek volna valamit az áremelkedések ellen, ma nem fenyegetne az a veszély, hogy az infláció tartósan magasan 24 és 25% között lesz. Már most benne van a rendszerben néhány hiba. Hogy mást ne mondjunk, a kormány lemondott a privatizáció keretében a távközlési díjak 1997. évi felülvizsgálatáról. Tisztelt Képviselőtársak! Az infláció az egyik legkeményebb hatalmi eszkö z. Vannak, akik nyernek, amikor emelkedik, de a többség veszít. Idézzük a Pénzügykutatót. A Pénzügykutató szerint az alapvető élelmiszerek, a lakásszolgáltatás, a tanszerek 3035% között emelkedtek, az egészségügyi kiadások 44,7 százalékkal, vagyis jóval m eghaladták az átlagot. Ez sújtotta mindazokat, akiknek jövedelme csak az alapvető dolgokra elegendő. Tisztelt Képviselőtársak! Hát nem háborog a szociáldemokrata lelkiismeretük? Önök az államháztartási reformnak ezzel az inflációs politikával igen rossz ág yat vetettek. De hogyan lehet ilyen magas infláció mellett közép- és hosszú távú takarékosságot hirdetni? Ne hintsenek port a szemünkbe! Ez az infláció nem megy le az
