Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 5 (153. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
995 Megadom a szót Keller László képviselő úrnak. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. év i költségvetéséről szóló részletes vita kezdetén szeretnék emlékeztetni Kiss József képviselőtársam általános vitában elhangzott hozzászólására, amelyben képviselőtársam részletesen szólt az általa is jegyzett módosítóindítványcsomag tartalmi összefüggése iről, a módosító javaslatokról, amelyek gyakorlatilag szinte minden ponton megváltoztatták az eredeti törvényjavaslatot, valamint azok bizottsági fogadtatásáról az ajánlás hű képet ad. Nem okozhat azonban meglepetést az, hogy a törvény formálása nem fejező dött be a mai napig, és számítani lehet arra, hogy a költségvetési bizottság csütörtöki üléséig néhány módosító indítvány fogja még megalapozottabbá tenni a két alap ez évi költségvetését. Reményeink szerint a törvényjavaslat végső formájában segít megalap ozni a jövő évi költségvetésnek a mostanitól kedvezőbb előkészítését is. Mindezek előrebocsátásával néhány olyan csomóponti kérdést szeretnék kiemelni, amelyek megítélésében még nem sikerült teljes egyetértésre jutnunk, továbbá amelyeknél a végleges szöveg változat még teljes pontossággal nem fogalmazódott ugyan meg, de azért álláspontunkat kialakítottuk ezek tekintetében is. Három kérdéskörről szeretnék részletesen szólni: először a biztosítási önkormányzatok állami felügyeletével kapcsolatos pontosító szak aszokról. (10.40) Nem lenne szerencsés újabb sebeket ejteni, ezért csak a végső következtetést szeretném röviden levonni. Két dolgot szinte azonnal meg kell oldani. Ha törvény garantálja azt, hogy a kormánynak milyen ütemezésben kell a központi költségveté st a tisztelt Ház elé terjeszteni, akkor úgy gondolom, elengedhetetlenül szükséges megfogalmazni részünkről azokat a feltételeket, amelyek hasonló kezelését teszik lehetővé az államháztartás hasonlóan fontos alrendszereinek is. Ezen túlmenően az ellen sem lehet senkinek ellenvetése, ha több éves tapasztalatok birtokában mérlegeljük azt, hogy nem lehete hatékonyabban érvényt szerezni az 1991. évi önkormányzati igazgatásról szóló törvényben a kormány számára előírt kötelezettségnek, ami egyébként nem jelenti az Állami Számvevőszékkel párhuzamos ellenőrzési tevékenységet, hanem jelenti az ÁSZszal előre egyeztetett, azt kiegészítő, az eddiginél hatékonyabb törvényességi ellenőrzést. Mi úgy véljük, hogy az alkotmányossági dilemmákat feloldva szüksé g lenne arra, hogy már a költségvetési törvényben megfogalmazásra kerüljenek azok az előírások, amelyek révén a kormány képes gyakorolni az önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzést, amelynek révén a kormány folyamatosan figyelemmel kísérheti az önk ormányzatok gazdálkodását és szükség esetén még megfelelő időben jelzéssel élhet az Állami Számvevőszék felé, amely aztán elvégezheti a kívánatos ellenőrzést. Az ennek szellemében megfogalmazásra kerülő módosítási javaslatunkkal lehetővé válna, hogy esetle ges törvénysértő gazdálkodás esetén annak feltárásával a hiányosságok megszüntetésére kerüljön elsődlegesen sor. A fentiek szükségességét az egyeztető tárgyalások során az önkormányzatok képviselői sem vitatták, pusztán az merült fel részükről az elmúlt na pokban, hogy célszerűbb lenne, és az alkotmánnyal is jobban szinkronban lenne az, ha a biztosítási önkormányzatok állami felügyeletét külön törvényben szabályoznánk. Az ajánlás nem tartalmazza az önkormányzati igazgatásról szóló 1991. évi törvény módosítás át. Az eredetileg benyújtott módosító javaslatot a kormánypárti képviselők visszavonták ugyan és önálló képviselői javaslatot nyújtottak be hasonló tartalommal, mégis megfontolandónak tűnik, hogy talán célszerű lenne ugyanazon törvényben biztosítékot kapni arra, hogy a jövőben a két alap költségvetésének tárgyalása egy időben kezdődhessen a központi költségvetés érdemi tárgyalásával. A második kérdéskörről, a működési kiadásokkal kapcsolatos aggályok feloldásáról röviden. Az ajánlás 29. pontja szerint javas olt módosító indítvány elfogadásával a Fővárosi és Pest Megyei
