Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 4 (152. szám) - Határozathozatal a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1984. szám) részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - IZSÓ MIHÁLY (FKGP):
917 Hogy mennyire illeszkedik a törvény a korábbi szabályokhoz? Erre azt tudnám mondani, hogy 1880tól, amikor egy nagyobb szabályozás volt Magyarországon, és ezen belül a tűzvédelmet is több törvénnyel, ren delettel szabályozták, már akkor kialakították azt a rendszert, ami kompletten szabályozta a tűzvédelmet. Úgy tűnik, a korábbi szabályozásokhoz képest, idegen az állami tűzoltóságnak a léte is, hiszen 1948ig nem létezett állami tűzoltóság, akkor került ál lami, centrális kialakítású szerv hatáskörébe. Akkor adtak neki olyan jogosítványokat, amelyek elsősorban rendészetiek voltak, ez tehát gyökeres fordulat volt a tűzoltóság fennállásában. Meg kell hogy mondjam azonban, ez nagyon rövid ideig tartott, hiszen 1973tól ismét önkormányzatiak lettek, vagyis az akkori tanácsi szervezethez tartoztak. Mint tanácsi intézmény, évente nagyjából százezer hatósági aktusban találkozik civil állampolgárokkal; szakhatósági állásfoglalás, tűzvédelmi ellenőrzés, tűzvizsgáltató hatósági bizonyítvány stb. formájában. Ezeknek az ügyeknek az ügyintézését a legjobban az szemlélteti, hogy csupán tíz alatti a panaszok száma. A további tervezetek úgy fogalmaztak, hogy a tűzoltóság tűzoltást végez és közreműködik a kár elhárításában. Sa jnos, ez a kárelhárítás egy teljesen megvalósíthatatlan valami, nem tudjuk, kik a szervei, ki milyen pénzt kapott hozzá, milyen technikát stb. Beszéljünk talán a biztosításról! Azt kell mondani, hogy már 1936ban is azt írta a sajtó, hogy nem működik a dol og, mert a biztosítók nem utalják át a pénzt. A biztosítók meg azt mondják, hát persze, hogy nem, hiszen itt nem is képződik pénz... Nincsenek ilyen biztosítások, tehát kifejezetten tűzbiztosítás Magyarországon nem alakult úgy ki, hogy ez képes lenne eltar tani saját ágazatát. Éppen ezért a biztosítókkal és a biztosítási törvénnyel kapcsolatosan olyan megoldást kell kitalálni, amely működik is - de ne a tűzoltóknak kelljen ezt megoldani, hiszen nekik a tűzvédelem a feladatuk! Valamilyen formában meg kell tal álni ténylegesen azt a megoldást, hogy a biztosítók el tudják fogadni azt, hogy ők szinte kötelesek támogatni a saját érdekükben is a tűzoltóság fejlesztését. Erre a szomszédos Ausztriában ragyogó példa van. Hét tűzmegelőzési hivatal működik Ausztriában, é s azok központi szerve a legnagyobb biztosítótársaság egyik osztályaként tevékenykedik, és a biztosító teremti meg a működési feltételeket is. (16.50) Valószínű, ezeknek a tanulmányozása bennünket is elvezethet egy olyan szituációhoz, amelyben megtaláljuk a megoldást. Úgy érzem, az elmúlt 40 évnek az a legnagyobb gondja, hogy az állam olyan belső szabályozók szerint tevékenykedett, amelyeket az állampolgár nem tudott megismerni. Megérkezett hozzá a munkavédelmis, egy köjálos, egy tűzoltó és elkezdte citálni az előírásokat. Az meg szegény csak nézett, mert ezeket a rendeleteket nem is ismerte. Ezért vannak a törvénynek olyan részei, amelyeket tovább lehetne pontosítani. Amit nagyon veszélyesnek tartok, és amiért félek ettől a törvénytervezettől - mindamellett , hogy elindult a jogharmonizáció irányába - az az, hogy az állam ezzel a törvénnyel semmit sem vállal annak érdekében, ami neki eleve kötelessége lenne. A rendelkezésre álló tőke egy helyre koncentrálódott, volt beruházási és felújítási lehetőség. Most vi szont egy kicsit hadd legyek közgazda is: a Kisgazdapárt azt mondja, hogy minden centrikus, központi irányítású rendszernek a legnagyobb hibája az volt, hogy a tűzoltóságok regionális tűzoltóságok voltak. Ezért nem tudtak hatásosan fellépni a falvakban a t űzesetek megfékezése érdekében. Például távolsági okokból vagy a terep nem ismerése következtében. A múlt rendszerben megvolt, de nem ezekkel a kegyetlen hátrányokkal kellett küzdeni. Engem ugyanis nemcsak hatszáz város vagy nagyközség tűzvédelme érdekel, hanem a fennmaradó háromezer falué is. Vannak ebben a törvényben olyan konstrukciók, amelyek a megoldást segítik, mert azt mondja ez a tervezet, hogy az önkormányzat hozzon létre önkéntes tűzoltóságot. Az önkéntes tűzoltóság vállaljon működési területet, v agyis mondja meg, hogy mely településeken fog ő tüzet oltani. Akkor
