Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 4 (152. szám) - Határozathozatal a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1984. szám) részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KOVÁCS TIBOR (MSZP):
911 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az MDF később kíván ja elmondani a vezérszónoklatát, ezért Kovács Tibor képviselő úrnak - MSZP - adom meg a szót, akit Torgyán Józsefné Cseh Mária képviselő asszony követ, Független Kisgazdapárt. KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Mint ahogyan azt képviselőtársaim is az előzőekben megállapították, a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló jelenleg hatályos jogszabályok felett kétségtelenül eljárt az idő, azok már nem felelnek meg a megváltozott követelményeknek. A benyújto tt T/1544. számú törvényjavaslat szerkezetében és főbb tartalmi elemeiben elfogadható, ugyanakkor a javaslat gyenge pontja véleményem szerint éppen a piacgazdasághoz való alkalmazkodásban van: úgymond nem tud mit kezdeni a gazdálkodószervezeteknél működő v agy azok által alapított, társaságként működő tűzoltóságokkal, pedig azok létrejöttét a kialakult formákban alapvetően a törvényi szabályozatlanság és a felügyeletet ellátó hatóságok kényszerítették úgymond ki. A törvényjavaslat indoklása szerint a létesít ményi tűzoltóságok elsősorban a korábbi vállalati tűzoltóságok szerepét vennék át, illetve a védelmi szempontból kiemelkedő veszélyességű gazdálkodószervezetek tűzvédelmét szolgálnák. Ugyanakkor a javaslat előkészítői az említett kiemelkedő veszélyességű ü zemekben is - például kőolajfinomító, vegyi üzem - olyan tűzoltóságot képzelnek el, amely a munkapad mellől elugrasztott, poroltóval és fali tűzcsappal felszerelkezett műkedvelő tűzoltókból áll. Lehet, hogy nem ezt gondolják, de ez nem derül ki a javaslatb ól. A javaslat nem vesz tudomást arról, hogy az utóbbi években az érintett veszélyes üzemek törvény nélkül is sorban megalapították a maguk profikból álló létesítményi tűzoltóságát. Így például profi tűzoltósága van az ország legnagyobb vegyi és energetika i cégeinek: Mol, TVK, Borsod Chem. Egyes ilyen létesítményű tűzoltóságok több cég védelmét is ellátják, mint például Tiszaújvárosban, mások csak úgymond az anyavállalatot védik. Vannak kizárólag főfoglalkozásúakból álló, de vannak vegyes állományú tűzoltós ágok is, ahol csak a kulcsposztokat - például parancsnok, híradós, gépkocsivezetők - töltik be főfoglalkozású tűzoltókkal. Ezek a tűzoltóságok rendszerint átlagon felül jól felszerelt tűzoltóságok, semmivel nem maradnak el a hivatásos önkormányzati tűzoltó ságok színvonalától. Az így létrejött létesítményi tűzoltóságok, ha a törvényjavaslatból a jelenlegi formában lesz törvény, tulajdonképpen törvényen kívül lesznek. Ez, úgy gondolom, elfogadhatatlan. Különös elképzelés az is, hogy miközben az üzemnek saját profi tűzoltósága van, nem azt, hanem az önkormányzati tűzoltóságot kell értesíteni, ha átvágnak egy üzemi utat vagy kizárnak egy tűzcsapot. Ugyanilyen ellentmondás, hogy míg az önkormányzati, de még az önkéntes tűzoltóságot is a megyei parancsnok felügyel i, addig a létesítményit a helyi önkormányzati tűzoltóparancsnok. Ugyan miért? Tudomásul kellene venni, hogy a tűzoltás társadalmilag hasznos tevékenység akkor is, ha arra egy gazdálkodószervezet keretein belül kerül sor. A tűzoltás és a műszaki mentés nem csupán a tulajdonosok vagyonának, hanem az ott dolgozó állampolgárok életének és testi épségének, továbbá a munkaerejének védelmét is szolgálja. Ebből a szemszögből is nézve az államnak nem egyes tűzoltószervezeteket kellene támogatnia, hanem magát a tevé kenységet, függetlenül attól, hogy milyen szervezeti formában valósul meg. A létesítményi tűzoltóságoknak tehát hasonló kötelezettségek mellett hasonló jogosultságokat, hasonló támogatást kell kapniuk, mint a hivatásos és önkormányzati tűzoltóságoknak. Err e szeretnék néhány példát bemutatni. Anomáliák vannak például az adóztatásban. Ha egy gazdálkodószervezet adományt juttat a helyi önkéntes tűzoltóságnak új tűzoltókocsi vásárlására, akkor ezt költségként elszámolhatja, nem kell utána társasági adót fizetni e. Ha ugyanezt a kocsit saját tűzoltósága részére vásárolja meg, ezt csak
