Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 4 (152. szám) - Miniszteri eskü - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
897 1996. február 5én arról volt szó a parlamentben, hogy a gazdaságban fordulat vagy fordulat értékű változások következtek be 1995ben. Szó sem volt arról, hogy a kormány örülne azoknak az arányoknak, amelyek az árak és bérek között kialakultak. Mi mondjuk és hangoztatjuk, hogy igen, ez az átalakulás, ami végbemegy, sajnos áldozatok nélkül nem képzelhető el. Másodszor: semmif éle második csomagot a kormány február 18án nem fogadott el, hanem állást foglalt amellett, hogy hogyan lehet csökkenteni a társadalombiztosítási költségvetés hiányát, ami itt szerepel a parlament előtt. Harmadszor: 1996ot illetően az energiaáremelés be van kalkulálva, amit a kormány tervezete a központi hatósági áremelések közé sorol. Végül: semmiféle jobboldali veszéllyel nem fenyegettem az embereket Tatabányán, hanem felhívtam a szélsőséges hangokra, a demagóg megnyilatkozások veszélyére a lakosság fi gyelmét, annak a lakosságnak, amely amúgy is nagyon nehéz időszakot él át, és ebben az időszakban mindenkinek részt kellene vállalnia a nemzet közös ügyeiből. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ké tperces reagálásra megadom a szót Torgyán József frakcióvezető úrnak, Független Kisgazdapárt. (Mozgás és zaj a bal oldalon.) DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A miniszterelnök úr reagálását hallgatván Deu tsch Tamás felvetésére, megkérdezném a miniszterelnök urat, vajon minek nyilvánítja azt a tényleges helyzetet, amelyet én két nappal ezelőtt Kadarkúton tapasztaltam, nevezetesen, hogy a 2501 főből álló település lakosságából több mint 500 családfenntartó m indenfajta munka nélkül, föld nélkül és egyéb megélhetési lehetőségek nélkül tengeti az életét bérmunkából, zsellérsornak is rossz megoldásokból, és hogy a település egyetlen munkahelyén, a helyi varrodában 8 ezer forint körüli nettó keresetet tudnak elérn i azok, akik még szerencsésnek mondhatják magukat, ha munkához jutnak. Kérdezem én, ha ezt összevetjük az MSZP választási ígéreteivel, akkor vajon mit tudjak én mondani a kadarkútiaknak? Hogy demagógia az, hogy a falu lakossága 70 százalékának - a családfe nntartók szempontjából vizsgálva a százalékos arányt - a megélhetése nincs biztosítva? Kérdezem én, hogy ha ehhez hozzáviszonyítom a bankelnökök, bankvezérigazgatók 20 milliótól 60 millió forintig terjedő éves jövedelmét, akkor demagógia, hogy mi valóságo s tényekre hivatkozunk? Tessék összevetni a 8 ezer forinttal és a saját ígéretével, és akkor tiszta képet kap, miniszterelnök úr. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Csépe Béla frakcióvezetőhelyettes úrnak kétperces reagálásra, KDNP. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azok a jókívánságok, amelyek az új pénzügyminiszter úr kinevezése alkalmából feléje áramlottak, csak részben szólnak személyének. Én úgy vélem, hogy ezeket a jókívánságokat elsősorban a sokat szenvedett magyar nép felé kell irányítani, amelynek a jövendője, a közvetlen sorsa nagyon sokban függ attól, hogy vane a kormánynak megfelelő pénzügypolitikája; és ez került most a frissen kinevezett pénzügyminiszter úr kezébe. Mi úgy véljük, hogy igen válságos időszakban veszi át a Pénzügyminisztérium vezetését, mert minden optimista felhangú értékelés ellenére ebben az évben is már igenis nagyon komoly gazdasági kihívások vannak ebben az országban. Gondolok itt az infláció okozta veszélyeztetetts égre, gondolok itt arra, hogy annak a bizonyos gazdasági növekedésnek, amelytől egyedül remélhetjük az egyensúlyi problémák megoldódását, az üteme már lelassult, sőt decemberben már negatívba csapott át, de elsősorban arra az elszegényedésre gondolok, amel yről itt többször szóltunk már napirend előtt, és
