Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 28 (151. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kormány családpolitikájáról szóló politikai vita - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter:
880 Megadom a szót Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak, MDF. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Én valóban - amiko r ezt a vitanapot kezdeményeztük - azt gondoltam, hogy itt hosszú távú kérdésekről beszélhetünk, és találkozhatunk egy olyan programmal, ami mentén a családok érdekében valóban kezet foghatunk egymással. Ami az igazi vitát képezi közöttünk, az - én úgy lát om, ennek a vitanapnak a tanulságaként is , hogy ennek a kormánynak valóban nincs hosszú távú, összefüggő családpolitikája. És ezt nem mentik kormánypárti képviselőtársaim hozzászólásai sem, hiszen részelemekről beszéltek, és óhajokról beszéltek, nem a sa ját kormányuk családpolitikáját ismertették meg velünk. Nagyon szomorú vagyok, hogy ez így van. Valóban szeretném, hogyha a következő családpolitikai vitanapon már nem ilyen töredékes és esetleges dolgokról beszélhetnénk. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Megadom a szót Mádi László képviselő úrnak, Fidesz. MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Így zárásként, a családpolitikai vitanap végén, azt hiszem, sok okos gondolat elhangzott, sok diagnózis , sok probléma említésre került. Amit mi itt, parlamenti képviselők tehetünk, hogy megnézzük azt, ezen gondok, problémák a mi eszközeinkkel, az államigazgatás eszközeivel hogyan oldhatók meg, milyen eszközök állnak rendelkezésre, milyen alternatívák állnak rendelkezésre, és a sok, napi apró gond és törvénymódosítások mellett a hosszú távú szempontok fontosságára ráébredjünk. Mert "jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok" - mondja a magyar közmondás; nekünk tudni kellene ezt a magyar közmondást, és ennek me gfelelően kellene néha a politizálási gyakorlatunkat alakítani. Tehát cselekvési programok kellenek. Kellenek rövid, közép- és hosszú távú elképzelések, és azt hiszem, hogy a kormányzat egyes szereplőinek, a minisztériumoknak sokkal hatékonyabban kellene t udni együttműködni ahhoz, hogy a sok bába közt ne vesszen el a gyermek. És ezen a területen, amelyet nagyon sok minisztérium tevékenysége érint, megőrződjenek azok az értékek, amelyek eddig a magyar társadalomban fennálltak, és a család ne rendüljön meg, h anem a család értékei egyre hangsúlyosabban és pozitívabb módon tudjanak a magyar társadalomban az elkövetkezendőkben is jelen lenni. Köszönöm szépen figyelmüket. És bízom abban, hogy ez a vitanap nem marad eredménytelenül, és lesznek olyan kormányzati bet erjesztések, amelyek ennek a konklúziójaként megszületnek és amelyekkel mi még, ebben a ciklusban foglalkozni tudunk. Köszönöm még egyszer a szót, elnök úr. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A frakciók mindegyike elhas ználta időkeretét. Viszontválaszra megadom a szót Szabó György népjóléti miniszter úrnak. SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter : Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Elöljáróban hadd köszönjem meg a képviselőtá rsaimnak, akik itt maradtak a zárszóra is, és köztük vannak olyanok is, akik nemcsak felszólalóként, hanem hallgatóként ülték végig ezt a mostani vitanapot. Ahogy körülnézek, vagyunk vagy harmincan, nagyjábólegészéből ugyanannyian, mint az egészségpolitik ai vitanap végén voltunk; de a kezdet kezdetén valamivel nagyobb volt a létszám, és ez már önmagában is egyfajta bizakodással tölt el. Másodsorban: én elnézést kérek mindenkitől, aki úgy fogja érezni - és jó néhányan lesznek , hogy számos felvetésre nem k aptak megfelelő reakciót; képtelenség a rendelkezésemre álló mintegy negyedóra alatt egy öthat órás vitának a rezüméjét is olyformán összefoglalni, hogy akárcsak a relevánsnak mondható kérdések mindegyikére választ tudjak adni.