Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 5 (143. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
71 önkormányzatoknak a településfejlesztést, de végül is ott akadályozza, ahol éppen akarja, ahol az éppen a központi ak arattal esetleg ellentétes. Az igazi területfejlesztésnek elsődlegesen az lenne a célja, hogy a nagy állami területfejlesztési programra ráépítve az adott önkormányzatok, az adott térségek saját maguk tudják fejlesztéseiket megoldani saját elhatározásukbó l, s azokhoz természetesen pénzt kapnának az államtól. Mert ha azt mondom, hogy ez állami feladat és ezt a feladatot mintegy átadom az önkormányzatnak vagy önkormányzatoknak, térségeknek, akkor az ide vonatkozó pénzt is meg kellene hogy kapják az államtól. Az más kérdés, hogy én erre a fejlesztésre még önerőből is ráépíthetek és ahhoz is megfelelő pénzeket valakiktől, vállalkozóktól, egyebektől, innenonnan szereznem kell. (20.20) Ám azt meg is tudom majd szerezni, ha tudom, hogy ténylegesen mire épülhetek rá. Tehát a fő gond, hogy ez a tervezet egy látszatmegoldás, igazából nem oldja meg azokat a gondokat, tehát rövid időn belül módosításra szorul, ha ez a törvény elfogadásra kerül. Bár azzal kétségtelenül egyetértek, hogy ez a törvény szükségszerű, meg kel l alkotni és el is kell fogadni. Mivel itt ez a kérdéskör hosszú ideje abszolút nem volt megoldva, lehet, hogy ilyen szinten némi módosításokkal el is fogadja a parlament. Sajnos mégsem oldja meg az alapvető problémát, nem oldja meg egyáltalán magának az o rszág közigazgatási térképének a helyzetét, nem oldja meg a régiók kérdését, amiről szó van. A régiókat úgy fogalmazza meg, hogy megyék szövetsége. Ezt is meg lehetne másként fogalmazni. Magyarországon sajnos egyes megyék nem gazdasági és nem földrajzi egy ségek, csak közigazgatási egységek. És ha egyszer egy olyan megyére építem a régiót vagy olyan megyék társulására, amelyek önmagukban nem gazdasági vagy földrajzi egységek, akkor az a régió se lesz gazdasági és földrajzi egység, ha ilyenekből adódik össze. Amikor azt hangsúlyozzuk, hogy a területfejlesztés állami feladat... tehát itt pont arról szól a tervezet, ennek a törvénynek éppen az a lényege, hogy itt nem privilegizálja, nem mondja ki a törvény, nem erőszaktörvény, hanem a térség és helyi közösségek kezdeményezése, ösztönzése, összehangolása az országos célkitűzésekkel. A törvénynek lényegében ez a célja. Az állami feladat a forrás oldalról jelenik meg. Tehát nem mondja ki, de benne van. Amit a régiókról mond, azzal kapcsolatban az az aggályom, hogy i tt jöjjön ki a természetes szövetség és a természetes kötődés, de a tervezet ugyanakkor megyei közigazgatási határokhoz köti. Ugyanott vagyunk, ahol voltunk, a korábbi kormánynál, a közigazgatási régiónál. Itt ellentmondás van a szövegben. Akkor legyen rég ió, úgy, ahogy azt a természetes gazdasági kötődés is megadja. Nekem még azzal van gondom, hogy becsempészik a kis térségeket. Most már végre lássuk tisztán, hogy a kis térség nem statisztikai egység, mint ahogy a törvényszöveg megjeleníti, hanem igenis, e z egy önszerveződés. Nagyon eltérő mértékűek, nagyon eltérő a létrehozott szövetségi cél, arról nem is beszélve, hogy kétféle formában jöhetett létre: vagy egyesületi formában jöhettek létre ezek a kistérségi, szövetségi társulások, vagy pedig társulási fo rmában. Ezek az eltérő formák pont nem azt segítik majd, hogy a megyei fejlesztési tanácsban a szerepet fel tudják vállalni. Tehát ezeket a kis térségű szerveződéseket pont a megyék kezdeményezték, hogy létrejöjjenek. Az a 306 vagy 308, ami pillanatnyilag most az országban van, nagyon eltérő minőségben dolgozik. Tíz vagy húsz községben vannak egészen professzionálisan működők, és annak a kétharmada egészen formálisan működik. Egy baranyai példával élnék. Van 9, de abból 6 csak akkor létezik, ha a megye odaa dja nekik azokat a forrásokat, amelyekből a szervezeti modelljüket fenn tudják tartani. Ebben a konstellációban nagyon elhibázottnak tartom azt, hogy ezekre a kistérségi szerveződésekre telepítik a fejlesztési stratégiákat azzal, hogy ezt tartja a legfonto sabb szereplőknek a tervezet azáltal, azzal az indokolással, hogy ez a legpolgáribb, legközelebbi, itt jön ki leginkább a polgári kötődés. Meggyőződésem szerint nem, mert pont az eltérő sajátosságokból adódóan ezek sohasem lesznek összhangban.
