Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 20 (148. szám) - Szöllősi Istvánné (MSZP) - a pénzügyminiszterhez és az igazságügy-miniszterhez - "Szükséges-e érdekegyeztetés a jogszabályok deregulálásához?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP):
539 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban le kell szögezni, hogy a képviselő úr kérdése elvesztette aktualitását abban az értelemben, hogy a bűncselekmények alapvető motivációja megszűnt. '95. január 1jétől ugyanis a közel azonos minőségű kőolajtermékek - tehát a gázolaj és a háztart ási tüzelőolaj - adótartalma egységessé vált. Abban az értelemben azonban nem vesztette el a téma aktualitását, hogy a csalásoknak nem ez az egyedüli módja. Továbbra is jelentős erőfeszítéseket kell tenni a visszaélések megakadályozására. A Vám- és Pénzügy őrség az úgynevezett olajmanipulációs bűncselekmények kapcsán '92. július 1jétől napjainkig 224 büntetőügyben járt el; a már befejezett nyomozások alapján 68 vádemelési javaslatot tett. Ez ideig az ügyészség 32 esetben emelt vádat, a bíróságok pedig 7 jog erős határozatot hoztak. A nyomozások adatai alapján egyébként mintegy 5 milliárd forint adóbevételkiesést okoztak a visszaélések. Az APEH a '91. január 1jét követő adózási időszakra napjainkig lefolytatott mintegy 2 ezer vizsgálattal összességében 19,3 milliárd forint adóhiányt tárt fel. Az olajszőkítések és az egyéb visszaélések miatt a rendőri nyomozóhatóságok is eljártak. Az, hogy az adóhiányokból és a bírságokból mennyi érvényesíthető - ismerve a cég- és vagyoneltüntetés megannyi változatát , ma még nyitott kérdés. Az adócsalásokat ugyanis többnyire kis törzstőkéjű vállalkozások, egyéni vállalkozók, illetve fiktív cégek követik el ebben a műfajban. Éppen ezért kétséges bevételeket nem lehet szerepeltetni a költségvetésben. A realizált adóhiányok egyé bként a költségvetés folyó évi adóbevételi sorában fognak megjelenni, amennyiben befolynak. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.) Szöllősi Istvánné (MSZP) - a pénzügyminiszterhez és az igazságügyminiszter hez - "Szükségese érdekegyeztetés a jogszabályok deregulálásához?" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Szöllősi Istvánné asszony, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek és az igazságügyminiszt ernek, "Szükségese érdekegyeztetés a jogszabályok deregulálásához?" címmel. A kérdésre Akar László államtitkár úr fog válaszolni. Képviselő asszonyt illeti a szó. SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A köl tségvetési szervek munkavállalóinak munkahelyi, illetve munkakörükhöz kapcsolódó kötelező étkezését a többször módosított 4/1985. január 19ei pénzügyminiszteri rendelet szabályozta. Ez a rendelet meghatározta, hogy mely munkakört betöltő dolgozónak kell a munkaidejére eső étkezést igénybe venni alacsonyabb térítési díjért. A többi dolgozó vonatkozásában pedig azt a kedvezményt biztosította, hogy az étkezésért csak a nyersanyagköltséget kell megfizetni, a munkáltatói hozzájárulás pedig legalább az étkezéshe z kapcsolódó rezsiköltség összege volt. A 126/1995. október 18ai kormányrendelet deregulálta ezt a pénzügyminiszteri rendeletet is, amely a költségvetési intézmények munkavállalóinak sok tízezrét érintette: kórházi, iskolai, önkormányzati dolgozókat. Ezze l az étkezés piaci alapokra helyeződött, ami önmagában véve nem csak az egyik baj - pontosabban: csak az egyik baj , másrészt félő, hogy a szabályozatlanság miatt a költségvetés nem jut jelentős bevételhez - ugyanis nem fogják ezek az emberek kifizetni ez t a magas térítési költséget. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 4. §a szerint az érdekegyeztetést le kell folytatni minden esetben, ha az ügy munkaviszonnyal összefüggő, országos jelentőségű kérdés.
