Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 5 (143. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1718. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
54 nap múlva kimondják a feloszlást és elosztják az így kapott állami támogatást, akkor ilyen esetben - ez világos dolog - jogos az, hogy megköveteljük, hogy befizessék, megint csak a szövetkezeti mozgalom támogatására felhasználandó alapba. De amennyiben - mondjuk esetleg saját hibáján kívül, éppen a természeti, a piaci kockázat nagy mértéke miatt - egy szövetkezet csődbe ju t, ebben az esetben viszont úgy gondolom, hogy ennek valóban a hitelezők felé is biztosítékként kellene szolgálnia. Úgy gondolom, ha itt is találnánk egy olyan megoldást, amivel ez az ellentmondás feloldható lenne, akkor számomra a törvénynek ez a része is elfogadható lenne. A szövetkezettel munkaviszonyban állt dolgozók munkaviszonyának elismerése, azt hiszem, mindenki számára természetes és jogos követelmény a törvénytervezetben. E törvénytervezetnek ezt a részét látom a legkritikusabbnak. Ezen megpróbálu nk módosító indítvánnyal javítani, és amennyiben az előzőben említett módosító indítványt és ezt is elfogadja a bizottság, illetve a tisztelt Ház, akkor én javasolni fogom a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának a törvénytervezet elfogadását, annak elle nére - még egyszer hangsúlyozom , hogy nem tartom helyesnek az ilyen típusú törvénymódosítást. Tavaly, amikor más vonatkozásban volt előttünk a szövetkezeti törvény, akkor is elmondtam, hogy érdekes módon sem az érdekvédelmi szervezetek, sem mások nem vet ik fel, hogy iktassuk ki azokat a valóban diszkriminatív intézkedéseket, amelyek még mindig benne vannak a szövetkezeti törvényben. Megemlítem újra, hátha eljut az illetékesekhez: benne van a szövetkezeti törvényben, hogy szövetkezeti pénzintézet csak sajá t tagjaival folytathat ügyletet. Ez egy abszolút diszkrimináció és korlátozás. Így nem remélhetjük például hitelszövetkezetek tömeges létrejöttét. Összefoglalva tehát: az ilyen kiragadott, egyes kérdések módosítására való törvénytervezetek módszerével alap vetően nem értek egyet. Ennek ellenére azonban, mivel a másodlagos szövetkezetekre szükség van, azért hogy a koncentráció segítségével a szövetkezeti mozgalom versenyképes tudjon lenni a tőkés társaságokkal szemben, ilyen módosítások után támogatásra javas lom a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Glattfelder Béla képviselő úrnak, Fidesz. GLATTFELDER BÉLA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Há z! Tisztelt Képviselőtársaim és Nézők a tévé, illetve Hallgatók a rádió előtt! Azt hiszem, mindannyian hálásak lehetünk Szakál Ferenc kiváló KDNPs képviselőtársamnak előbbi beszédéért, mert neki sikerült ezt a vitát olyan szintre emelni, amilyen szinten e gyébként ezt a vitát folytatni érdemes. Azonban néhány kérdésre, amelyek korábban már felmerültek, talán érdemes néhány szót vesztegetni, már csak azért is, mert magam a kétperces vitában szándékosan nem vettem részt. Azt hiszem, egyáltalán nem vezet előre a különböző, vélt vagy valós sérelmek felhánytorgatása például olyan pártok részéről, amelyek a földmagánosítást mint folyamatot általában elítélendőnek tartják. Nem vezet előre márcsak azért sem, mert minden párt, maguk a kormányzó pártok is ezt a folyam atot általánosságban támogatták, és a mostani földművelésügyi miniszter úr is aláírója volt az úgynevezett kiskunmajsai nyilatkozatnak, amely tulajdonképpen lerakta a földkárpótlás alapjait. Talán nem helyes a szövetkezeti mozgalom szerepének túlhangsúlyoz ása és a szövetkezetek szerepének a mezőgazdaságban mintegy kizárólagos szintre való emelése sem. Bár mindannyian egyetértünk azzal, hogy a szövetkezeteknek ma Magyarországon - legyenek akár a mostani szövetkezetek, vagy ezeknek valamilyen jogutódjai, vagy majd későbbiekben létrejövő más típusú szövetkezetek - jelentős szerepük van, volt és lesz a jövőben is. De nyilvánvalóan ez a szerep nem lesz kizárólagos. Végezetül pedig még ebben a körben: nem tartom szerencsésnek, ha valamely párt képviselői egyedül m aguknak tulajdonítják azt a törekvést, miszerint Magyarországon a földbirtokok
