Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 5 (143. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1718. szám) általános vitája - DR. SZAKÁL FERENC (KDNP):
52 Köszönöm szépen. Amennyiben nincs több kétperces reagálás... nincs, akkor rátérünk az eredeti írá sban megjelölt sorrendre. Megadom a szót Szakál Ferenc képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. SZAKÁL FERENC (KDNP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy Kis Zoltán államtitkár úr mé g itt van, és biztosíthatom, hogy amikor a szövetkezet szót hallom, nekem nem a kommunizmus jut eszembe, hanem az, hogy a szövetkezet az egyik legszebb emberi erénynek, a szolidaritásnak a gazdaság területén való megvalósítása. (Taps a bal oldalon.) Úgy go ndolom, hogy mindenki, aki ezt az erényt vallja, csak örülhet annak, hogyha Magyarországon a szövetkezeti mozgalom fejlődik és továbbfejlődik. Ilyen szempontból vizsgálom a most előterjesztett törvénymódosításra vonatkozó törvényjavaslatot is. Maga az indo klás, illetve a miniszter úr az expozéjában már elmondta, hogy a szövetkezetekben - én azt hiszem, hogy nem lenne érdemes újra elkezdeni a vitát - bizonyos folyamatok eredményeként érdekellentétek alakultak ki. Ezek az érdekellentétek sértik a szolidaritás elvét. Tehát amikor a mostani törvénymódosítást vizsgáljuk, akkor azt lehet felvetni, hogy nem kellenee előbb ezekhez a kérdésekhez hozzányúlni, és feloldani azokat a belső ellentmondásokat a ma létező, működő szövetkezetekben, amelyek szerintem súlyosab ban akadályozzák a továbbfejlődésüket, mint azok a szempontok, amelyek a mostani törvénymódosításba belekerültek. Míg én - bár én nem vettem részt a mezőgazdasági bizottság vitájában, külföldön voltam - ellenzem az ilyen típusú törvénymódosítást, dr. Nacsa János képviselőtársam itt nagyon plasztikusan, szépen ecsetelte, hogy egy átmeneti helyzetben vagyunk, de éppen ez az átmeneti helyzet azt eredményezi, hogy mindig hozzáigazítjuk a törvényeket - vagy konkrétan a szövetkezeti törvényt - a meglévő gazdálkod ó szövetkezetekben bekövetkező változásokhoz. Ugyanakkor valóban a társadalom más területén, és nemcsak a mezőgazdaság területén, szükség lenne más típusú szövetkezetekre. Aki ismer engem, tudja, hogy én, amikor kritizálom az ilyen típusú törvénymódosítást , nem a most működő szövetkezetek ellen kívánok beszélni. Többször felvetettem már, mi lenne, hogyha a kormány radikálisan hozzányúlna a szövetkezeti törvényhez és úgy módosítaná, hogy a most működő, a régi szövetkezetekből éppen az 1992es I. törvény szer int átalakult szövetkezeti gazdálkodó szervezetek is jól érezzék magukat, jól tudjanak működni, de ugyanakkor irányt mutasson egy törvény más típusú szövetkezetek létrehozására is. Én úgy gondolom, annak ellenére, hogy ezeket a szempontokat, az átmeneti he lyzet nehézségeit valóban figyelembe kell venni, mind a két dologra egyidejűleg szükség lenne, mert így végül is a jövő kibontakozása mind a két területen hosszú távra eltolódik. Most egész konkrétan az előterjesztett törvénytervezet pontjaihoz. Valaki leí rta éppen ezzel a törvénytervezettel kapcsolatban, hogy ostobaság, másodlagos szövetkezetekre nincs szükség. Én azt hiszem, hogy akkor fejlődne a magyar szövetkezeti mozgalom, ha végre a most működő termelő vagy bármilyen típusú szövetkezetek sürgősen megé rtenék, hogy a versenyben csak akkor tudnak megmaradni, hogyha egymással nem versenyeznek, hanem ők maguk is szövetkeznek, tehát létrehozzák a maguk másodlagos szövetkezetét. Ne vegye megint senki sértőnek - és én nem hiszem, hogy sokat javítunk az amúgy i s rossz helyzetben lévő mezőgazdaság helyzetén, ha indulatosan vitatkozunk itt , ne vegye rossz néven azt, ha azt mondom, hogy adott esetben, tipikus termelőszövetkezetek szövetkezése esetén tulajdonképp
