Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - Az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP):
4934 Felmerül a kérdés, vajon kik küldtek minket az ország házába? A bankok vagy a biztosítótársaságok ? Nagyon sajnálom a biztosítótársaságot, de mi elfogadhatatlannak tartjuk, hogy 4045 éves munkaviszony után, amikor 54 százalékot vontak le a bérünkből, 34 évig kívánják visszafizetni az általunk befizetett összegek morzsáit. Ezek után még úgy beállítani az egészet, mint hogyha az utánunk jövő generációnak kellene megkeresni a nyugdíjasok kenyerét, enyhén szólva pimaszság. A nyugdíjasok nevében kikérem magunknak. Mi nem kegyelemkenyeret kérünk, hanem az általunk befizetett, az állami vállalatok által önké nyesen levont járulékok hozadékának ránk jutó részét követeljük. Az egyik volt miniszter asszony a nők részére irgalmat kért. Vegye tudomásul, a magyar munkásasszony nem szorul irgalomra! A mi szabad hazánkban a nőknek is pont olyan joguk van, mint bárki m ásnak. (22.30) Ha nincs meg az általunk befizetett összeg, nagyon sajnáljuk, keressék meg. A felelősöket vonják felelősségre, a magyar kormány pedig szavatolja az általa államosított és ellenőrzött és fenntartott céget. Az előzménye ugyanis az, hogy a magy ar állam a biztosítócégeket és azok vagyonát államosította, piaci szerveződésüket tönkretette. Tudni kell, hogy az államosítás előtt hazánkban háromnégy nagyobb és néhány kisebb biztosítótársaság működött, megfelelő vagyont felhalmozva. Ilyenek voltak az OTI, OTBA, MABI, Vasutasok stb. Mindenki megtalálta a magának megfelelő céget, mert - természetes - mindegyik más áron, eltérő feltételekkel kínálta szolgáltatásait. A privatizációból ígért vagyonnak a töredékét sem kapta meg az SZTK, holott erre érvényes parlamenti határozat van. Gazdasági feltételek és verseny nélkül sohasem lesz rend a biztosító intézetek körül.. A nyugdíjasok aránya és helyzete. A népesség elöregedése, egészségi állapotának romlása és a munkanélküliség nagy száma - közel 1 millió , val amint a munkaerőpiac helyzetének drasztikus romlása oda vezetett, hogy a nyugdíjasok száma járadékosokkal és egyéb ellátásban részesülőkkel együtt a '90es években több mint 500 ezerrel nőtt. 1996. január 1jén megközelítette a 3 millió főt. A rokkantsági és korkedvezményes nyugdíjasok száma '91ben volt a legmagasabb, míg az előnyugdíjasoké '94ben. '95ben a nyugdíjasok közül 53 százalék saját jogú öregségi, 24 százalékuk rokkantsági, 7 százalékuk özvegyi nyugdíjat kapott. A fennmaradó 16 százalékuk mezőg azdasági járadékban, baleseti járadékban, árvaellátásban és egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesült. 1995ben a nyugdíjba vonult férfiak 34 százaléka, a nők 39 százaléka volt 50 év alatti. Ez döbbenetes. A nyugdíjasok száma jelenleg megközelíti az aktív ke resők számát. 1995ben a nyugdíjakra 582 milliárd Ftot fizettek ki, ami a bruttó hazai termék 10 százalékát teszi ki. Az egy nyugdíjasra jutó havi nettó nyugdíjkiadás 16 030 Ft, aminek a reálértéke a gyorsan emelkedő árak miatt 2325 százalékkal csökkent. 1990 és '95 között, ezen belül 1994 és '95 között több mint 12 százalékkal lett kevesebb a reálérték. Az 1996ban bekövetkező további áremelések, áremelkedés, mindenekelőtt a gyógyszerár- és az energiaárnövekedés következtében további 1015 százalék közö tti reálértékcsökkenés várható a nyugdíjasok esetében. Az átlagnyugdíj nagysága két személy esetén nem vagy alig elegendő az élelmiszer, a lakás- és a gyógyszerköltségek fedezésére. Egyedülálló nyugdíjas esetén nem fedezi a létminimum összegét, aminek na gysága 21 000 Ft. Ma a nyugdíjasok csaknem 50 százaléka él a létminimum alatt, nyomorúságos viszonyok között, és akkor van képük fél százalékkal kiszúrni a szemüket. Nyugdíjbiztosítás. A befizetett társadalombiztosítás nagyobb hányadát teszi ki a Nyugdíjbi ztosítási Alap, 602 milliárd Ft 1996ra tervezett bevétel. A tervezett bevételből 517 milliárd Ft a nyugellátások kiadási előirányzata, ami 15 százalékos emelkedést jelent nominális értékben. Reálértéken 1012 százalékos csökkenés következik be a várható 2 528 százalékos árszínvonalemelkedés miatt. Igen magas a nyugdíjbiztosítás működési költségvetésének összege. 12 milliárd, tessék kiszámolni, hogy ez hány százaléka a bevételnek és hány százaléka a kifizetett nyugdíjaknak. A működési kiadás fele személyi juttatás, ami magas átlagbéreket, jutalmakat, egyéb kiadásokat takar. A tbigazgatóságon kifizetett átlagbér 83 000 Ft, az országos átlag több mint
