Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BÁNYÁSZ JÁNOSNÉ DR. (MSZP):
4922 fontosságát igazán fö lismerjük, akkor látnunk kell, hogy a főiskolák és egyetemek egymáshoz való integrációja kívánatos esetben a kétszintű alapképzés irányába mutat. Ugyanakkor, hogyha egy főiskola egyetemmel egyesül az integráció keretében, akkor annak csak úgy van haszna, h ogyha ez elősegíti az átjárhatóságot. Tisztázni kell például, hogy egy egyetemen induló hallgató mikor, hogyan tud kilépni főiskolai oklevéllel a képzésből, illetve hogy egy főiskolai diploma birtokában hogyan folytatható a tanulás az egyetemi diploma megs zerzéséig. Több szempontból is fontos ez, hiszen így valósul meg a hallgató nagyobb szabadsága alternatív életstratégiák megválasztásában. Nyilván olcsóbb így a rendszer, mert ha valaki menet közben szeretne kilépni alacsonyabb szintű diplomával, akkor nem kell többet tanulnia, mint amennyire a tehetsége vagy az anyagi lehetőségei predesztinálják. Másrészt ha a főiskola után kíván továbbtanulni az egyetemen, akkor nem kell elölről kezdenie olyan ismeretek elsajátításával, amelyekből egyszer már vizsgát tett . Nem szól érv amellett, hogy egy integrált intézményben a képzési szint alapján különüljenek el a karok - itt főiskolai karra vagy tanárképzői karra gondolok elsősorban. Itt vetődik föl még egy szempont: a főiskolai és egyetemi normatíva közelítése egymás hoz. Annál is inkább, mivel az integráció megvalósulása esetén egyre inkább - reményeink szerint - egy intézményen belül szerezhető lesz majd főiskolai és egyetemi diploma. Rab Károly képviselőtársam is tett említést arról, hogy a normatívák különbözősége esetén az intézmények abban lennének érdekeltek, hogy lehetőleg minden képzést egyetemi szinten folytassanak a magasabb normatívák kedvéért, és különösen ha egy karon belül van főiskolai és egyetemi szint, akkor még kevésbé indokolt a finanszírozásban az e ltérés. A finanszírozás kusza rendszeréből igazából a továbblépés a kreditrendszerre való áttérés, általában véve is, és a finanszírozásban is. Kimondhatjuk tehát, hogy egy olyan integrációs folyamat kívánatos, amely az átjárhatósághoz - ezen belül a kéts zintű alapképzéshez és a kreditrendszerhez - nyújt alapot. És végezetül az eurointegrációt, hogyha mint célt magunk elé tűzzük, akkor ebben a törekvésünkben nem az a cél vezérel minket, hogy az intézményi struktúra hasonlítson az európai, nyugateurópai or szágokéra, hanem a végzettségek és a szakképesítések, illetve ezek egymáshoz való viszonya legyen megfeleltethető a nyugati standardoknak, és mindenekelőtt a tanulmányi teljesítmények, a kreditek által nemzetközileg is átszámíthatók legyenek, hiszen tudjuk , hogy igen sok hallgató - elsősorban nyelvszakos hallgató - tölt el többkevesebb időt külföldi egyetemeken, és nyilván kívánatos, hogy az ott szerzett ismereteket beszámíthassa az itthoni tanulmányainak a folytatásába is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket . (Általános taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy az Országgyűlés vitáin sok hasznos gondolatot adnak egymásnak, így nekem például azt, hogy az oktatás gazdaságossága mellett vizsgálandó kérdés lesz, azt hiszem, a jövőben a parlamenti gazdaságosság ügye is. Megadom a szót Bányász Jánosné képviselő asszonynak, MSZP, akit Nacsa János képviselő úr fog követni. BÁNYÁSZ JÁNOSNÉ DR. (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy olyan k épviselőnek, aki sokadik egy nagyon fontos kérdés vitájában, már megadatik a méltányosság gyakorlásának lehetősége, végigkísérve ugyanis a vitát, kiderül, hogy mondanivalójának egy részét nem kell föltétlenül megismételnie, hisz előtte szóló képviselőtársa i nagyon sok fontos gondolatot elmondtak. Magam is így vagyok ezzel. Mondanivalóm egy részét éppen a velem egy megyéből való Iványi Tamás képviselő úr mondta, tehát én most még itt helyben is rövidíteni tudok az általam szándékolt szövegen.
