Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP):
4919 Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Úgy néz ki a Ház, hogy egy bizottság sem lenne szavazóképes, talán tízen vagyunk. Nem tudom, mitől plenáris ülés ez? Ettől függetlenül megpróbálom elmondani a felsőoktatásról szóló '93. évi törvény módosításával kapcsolatban: a törvénytervezet hibásan különbözteti meg az állami és nem állami egyetemeket. Az állami e gyetemeket az 1990/IV. törvény alapján az egyháziakkal azonos módon kell kezelni. Az egyházi intézmények szempontjából van egy azonnal szembeötlő különbség. A most érvényes felsőoktatási törvény és a módosítási javaslat között a most is érvényes törvény b eszél az állami és nem állami intézményekről, azon belül a nem állami két csoportra oszlik: egyházi és magánintézményekre. A módosítási javaslat melléklete ebben a csoportosításban sorolja föl továbbra is az intézményeket. Ez a csoportosítás és felosztás azonban a módosítási javaslat szövegéből teljesen eltűnt. Minden paragrafus, ahol nem állami intézményekről is beszélnek, egységesen nem állami intézményekről szól. Nem különbözteti meg az egyházi és magánintézményeket, holott a rájuk vonatkozó törvények k ülönbözőek. Ennek következtében az egyházi szférával kapcsolatosan annyi a törvénybe ütköző szabályozás, hogyha a javaslatot ebben a formában megszavazza a tisztelt Ház, akkor az Alkotmánybíróság biztos, hogy vissza fogja küldeni a parlamentnek. Az állami és egyházi intézmények közösen egy célért dolgoznak. Mesterséges szembeállításukra tett minden kísérletet el kell utasítani. Ugyanígy fel kell számolni minden különbséget a vidéki és a fővárosi egyetemek között. A különbségek fölszámolásához tartozik a fin anszírozási differenciák eltüntetése, a vidéki egyetemek arányuknak megfelelő képviselete az akkreditációs bizottságban, az FTTben, és minden olyan területen, ahol a vidéki egyetemek a fővárosiakkal azonos módon tudják képviselni a magyar tudomány és kult úra egyetemes érdekeit. A minden területen megvalósuló arányos képviselet egyszersmind a vidéki egyetemek jogos érdekvédelmének is az eszköze. Megállapítható, hogy a törvénymódosítás tervezete hibás módon oktatási nagyüzemnek tekinti az egyetemeket, nem pe dig tudományos műhelyeknek. A kutatásnak az Akadémiáról az egyetemekre való áthelyezése sokat hangoztatott cél. Az erre való törekvés azonban nem látszik a törvénymódosítás tervezett szövegében. A módosítási tervezet túlságosan gazdasági szempontú, és nem az egyetem szükségleteiből indul ki. A törvénymódosításnak jól működőnek, nem pedig olcsónak, és nem emelt szintű középiskola módjára működőnek kell lenni. Különös fontosságot kell tulajdonítani az úgynevezett kis szakok kérdésének, mivel részben ezek adjá k az egyetemeknek az egyetem jelleget. Részben államközi megállapodások következtében, azért, hogy külföldön is legyenek magyar tanszékek, meg kell maradniuk a bolgár, holland, lengyel, cseh stb. szakoknak. Az egyetemek tudós tanárainak a tudományos életbe n mindenképp részt kell venniük. Sosem lehet gazdasági megfontolások kérdése tudósaink nemzetközi életbe való bekapcsolása, a magyar tudomány eredményeinek külföldi elfogadtatása. Ezt a kérdést sosem lehet pusztán gazdasági szemszögből vizsgálni. Cél az, h ogy a vidéken is megmaradjanak és kialakuljanak a tudományos műhelyek. Ezt a decentralizálódó fejlődési irányt támogatni kell. A NAT előírásainak megfelelően bizonyos nagyobb oktatási területek tanítására fel kell készíteni a pedagógusokat, például ember é s társadalom. Az e tantárgy bevezetésére félretett állami pénzeket az amúgy is szűkösen ellátott egyetemek számára lehessen csak kifizetni, nem pedig konjunktúra hatására szerveződött, esetenként rossz minőségű és gyanús kapcsolatrendszerű oktatási kft.kn ek. (21.10) A művelődési kormányzat által a közvéleménybe betáplált, drágán működő felsőoktatásról szóló híresztelések megalapozatlanok. Minden bizonnyal a meglévő pénzből lehetne ésszerűbben is gazdálkodni. De a magyar felsőoktatásban megszerzett diploma minőség tekintetében a legjobbakkal is felveszi a versenyt. És valójában világviszonylatban is a legolcsóbbak közé tartozik. Például a
