Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TAKÁCS PÉTER (MDF):
4906 munkaerőpiaci előrejelzések során megállapodást köt majd az egyetemekkel, hogy hány hallgatót vehessenek föl. Megértem, hogy Magyarországon felesleges 5000 régészt, 800 ógörögklasszikafilológu st, vagy 1000 arabisztikával foglalkozó szakembert kiképezni. De ha mi a felé a modell felé próbáljuk meg terelni az ország gazdasági, társadalmi életét, amelyik az Európavágyakozás jegyében a szabad munkavállalást teszi lehetővé a társadalom tagjai számá ra, akkor hadd kérdezzem meg, ki fogja tudni megakadályozni, hogy az ügyvéd, a közgazdász, a mérnök, a bányamérnök ne vállaljon munkát, ma azt sem tudja senki megakadályozni. Ma sem elsősorban a segédmunkásainkra vágyakoznak, hanem az egyetemen kiképzett fiatal értelmiséget hívják ösztöndíjjal egyetemekre, kutatóintézetekbe, munkahelyekre, és a jól képzett emberek mennek el. Ha így folytatódik tovább, akkor már nem a végzett egyetemisták, hanem a középiskolások, ha jövőt akarnak maguknak választani, külföl di egyetemekre kell menni, mert nem lesz itthon sem számukra olcsóbb az egyetemi oktatás, mint ahogy a német, vagy angol, vagy francia egyetemeken, ugyanis odateszi azt a képzési normatívát az állam, majd a pénzügy, ahhoz a kerethez, amelyiket ő évenként a költségvetés arányában jónak lát. Mondjuk 5 klasszikafilológusnak, aztán veszekedjen rajta az országban klasszikafilológiát oktató egyetemek mindegyike, hogy ő ebből a keretből hányat kap, 2 ókorászt, 3 régészt, 20 jogászt, 40 közgazdászt is stb, hadd n e soroljam a számokat. De milyen alapon fogja meghatározni és hogyan fogja az egyik egyetemhez vagy a másik egyetemhez rendelni ezeket a számokat a törvény? Talán egy kicsit alkotmányellenes is. Ha az alkotmány kimondja a tanuláshoz való jogot, akkor nem h iszem, hogy a kormánynak lehet olyan joga, hogy keretszámot szab a tanulók számára, legfeljebb az egyetemnek lehet olyan joga, hogy ő felvételit hirdet és azon belül megszabja azt a küszöböt, amelyik tudásszint alatt nemigen folytatható az egyetemen a tanu lás. És mi lesz akkor a társadalomnak azon részével, amelyik ugyanúgy fizeti az adót, vállalkozók és állampolgárok és közalkalmazottak, mint azoknak a gyerekei, akik bekerültek az egyetemre? Nekik vissza fogja az adórészt adni az állam? Valahogy nem hiszem , hogy az európai szokást utánozza ez a tervezet, ez a szándék, amit meg akar valósítani a minisztérium ezzel az előterjesztéssel, annál is inkább, mert ezt a közalapítványi magán- és egyházi egyetemekre is vonatkoztatja. Most nem tudom, ha nem köt szerződ ést majd az egyházi egyetemmel meghatározott számú egyetemi hallgató felvételére, akkor az egyházi egyetemi oktatásból teljesen kivonul? Más elbírálás alá esik természetesen a magánegyetem és a magánalapítványi egyetem, de már a közalapítványi nem igen esh et más elbírálás alá és nem igen eshetnek más elbírálás alá az egyházi egyetemek sem. (19.50) Folytathatnám ezzel a kérdéskörrel a sort. Mi történik akkor, ha mondjuk a vidéki egyetemeknek nem ad kéthárom évig oktatási, képzési keretet a minisztérium, m ert úgy gondolja, hogy a budapesti egyetemek megfinanszírozására jut csak pénz? Azt hiszem, ilyen bizonytalanságoknak sem az egyetemeket, felsőoktatási intézményeket nem tehetjük ki, sem visszás helyzetbe nem kergethetjük bele a magyar társadalom fiataljai t, 1820 éves tagjait. És itt jelentkezik a másik kérdés, amit már feszegettünk a közoktatási törvénnyel kapcsolatban, hogy nem rendezi sem a közoktatási törvény, sem a felsőoktatási törvény a középiskolai kimenet, az érettségi és a felvételi vizsga viszon yát, hiába próbálkozik a kétszintű érettségi bevezetésével, hogyha mondjuk a kétszintű érettségin megfelel a jogászszakma felvételi kritériumainak ötezer hallgató, és azt fogja mondani a minisztérium, hogy csak ötszázat veszek föl. Mi lesz azzal 4500zal, aki alkalmas a jogászképzés megkezdésére? Hogyan fogja eldönteni az egyetem? Hogyan fogja azt mondani neki, hogy: komám, vagy a korrupció jön be, vagy pedig azok a metódusok, mechanizmusok, amelyek 1960as években, '70es években vagy még korábban, mondjuk , az '50es években, hogy te paraszt származású vagy, te tiszabecsi vagy - mehetsz, te belvárosi vagy - nem mehetsz, te vállalkozó vagy - mehetsz, te lumpen vagy - nem mehetsz. Nem hiszem, hogy ilyen kritériumokat a törvényjavaslat megőrizhet és a parlamen t törvényesíthet. Sok mindenről kellene még beszélnem, de az idő nagyon telik és egyre
