Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
4851 Köszönöm a szót, Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! A részletes vitában a legvitatottabb pont a Házszabály 51. §a. Ezekről a kérdésekről sz eretnék beszélni. Az ok, ami itt az általános vitában és a részletes vitában elhangzott, ami miatt módosítani kívánják a kormánypártok ezeket a paragrafusokat, azoknak három csoportja volt. Az első csoportba azok az érvek szóltak, hogy a napirend előtti fe lszólalás nem arról szól, amiről kellene hogy szóljon, tehát nem napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügy, hanem másról szól. Nézzük meg, hogy ez a módosítás mit javít rajta. Semmit, kedves képviselőtársaim. A követk ezőkben sem fogja azt mondani, hogy ki az, aki jogosult ezt ellenőrizni, ki az, aki ilyenkor nem adja meg a szót. Egyszerűen ezen a ponton semmit nem változtat. Eszköztelenek voltak a módosító indítvány előterjesztői arra, hogy valami ügyes ötlettel előáll janak arra, hogy ezt be lehessen a képviselőkkel tartatni, hogy napirenden nem szereplő országos jelentőségű és halaszthatatlan legyen az ügy - ebből azt csinálták, hogy a legkisebb baj elve alapján vegyük el a felét, kevesebb kárt okozunk. Soha, egyetlen egy alkalommal az elnök úr nem élt azzal a jogával, hogy azt mondta volna, hogy kérem szépen, ez nem is olyan országos jelentőségű, halaszthatatlan. És miért nem élhetett ezzel a jogával? Azért, mert a kormányzó pártok javaslatára '94ben elvettük a Házsza bály napirend előtti felszólalásában azt a lehetőséget, hogy az elnök mérlegeljen. Én nem az elnöki jogkört szeretném visszaállítani ebben, hogy az elnök úr mérlegeljen. Én azt az érvet szeretném megerősíteni, amelyet önök '94ben elmondtak. Nagyon egyetér tek vele. Nem lehet fölállítani egy cenzúrabizottságot sem az elnök úr mellett, sem az Országgyűlésben, aki cenzúrázni fogja ezeket a napirend előtti felszólalásokat, mert a napirend előtti felszólalások egy része valóban mérhető objektív mércével, ugyanak kor a nagy része nem mérhető objektív mércével. Hiszen egészen más a rendkívüli és a halaszthatatlan ügy a kisgazdapárti képviselők részére és egészen más egy kormányzópárti képviselő oldaláról ugyanez a kérdés. Tehát a rossz megoldások közül az egyik az, hogy az elnök úr elkezd beleszólni és azt mondja, hogy ez nem hangozhat el, a másik megoldás az, hogy jön valamiféle bizottság. A jó megoldás az, hogy mindenki viselje annak a politikai következményét, amit az Országgyűlésben intézményesen lehetővé tett id őkeretben elmond vagy javasol a kormánynak. Éppen ezért, az előző ciklusban is, és ezt szeretném még egyszer elmondani, volt az elnöknek lehetősége arra, hogy éljen ezzel a jogával. Négy év alatt kettő, azaz két esetben élt az elnök úr olyan lehetőséggel, hogy nem adta meg a szót, arra hivatkozással, hogy valóban az már közbotrányokozás lett volna, hogyha egy olyan című vagy egy olyan tartalmú napirend előtti felszólalás, ami a beadott írásbeli szövegből kiderült, elhangozhatott volna. Tehát az első cél, a mit önök szerettek volna elérni, hogy arról szóljon a napirend előtti felszólalás, ami a Házszabályban van, ez nem tud megvalósulni, mert nem tudják kötelezni a képviselőt. Továbbra is az marad, hogy aki majd úgy véli, hogy ez országos jelentőségű, halaszt hatatlan és rendkívüli, elmondja, a büntetés az, kedves kormányzópárti képviselők, hogy csak hetente egyszer teheti meg ezt. A másik indok, amit önök fölhoztak a módosító indítvány mellett, hogy a törvényhozási időből visz el időt. Ma már olyat is hallott unk Szabó Lajos Mátyás képviselő úrtól, hogy az ellenzék ellopja ezt az időt. Azt hiszem, nem kell kommentálnom ezt a felszólalást. Egy rövid kis emlékeztetőig visszatérnék arra, amit Szabó Lajos Mátyás képviselő úrnak mondtam. Az Országgyűlés feladatai kö zött nagyon fontos feladat a törvényhozás, és talán az egyik legfontosabb feladat a törvényhozás, de emellett tudomásul kell vennünk, hogy az Országgyűlésnek más feladata is van. Hadd hivatkozzak a legfontosabb feladatok mellett arra, hogy az Országgyűlésb en ülő képviselőknek igen fontos feladata az ellenőrzés. Az ellenőrzés és a nyilvánosság biztosítása, kedves képviselő úr, a magyar alkotmányjog tankönyvében, amit legutoljára Kukorelli úr írt, egy nagyon
