Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
4837 az előző Házszabályban az, hogy az illetékes miniszter távollétében nem lehetett egyáltalán tárgyalni. Ha valaki volt a kormány részéről, folytatódhatott a tárgyalás. Most, ha nincs jelen az előterjesztő, kötelező megszakítani a tárgyalást. Nem volt ismert az egyötöddel javasolt politikai vitanap intézménye, amelyet az új Házszabály tartalmaz, és így tovább, és így tovább, még sorolhatnám azokat az intézményeket, amelyek az előző ciklushoz képest, és a nemzetközi gyakorlathoz képest is lényegesen bővítették az ellenzék jogait, és mindezeket nem érinti a mostan i házszabálymódosítás. Mindezeknél vita volt annak idején. Szeretnék visszaidézni olyan hozzászólásokat, amelyek ezeket az intézményeket úgy minősítették, és nemzetközi konferenciákon, amikor ezek szóba kerülnek, rendszeresen az az első kérdés, hogy nagyo n kicsi pártokat nem hoze ez méltánytalanul előnyös helyzetbe. Azt is elfelejtettem említeni, hogy az előző Házszabály például nem tartalmazta azt az intézményt, hogy a vitában egy kormánypárti, egy ellenzéki hozzászólásnak kell egymást kö vetni, ami 5050%ban osztja el a vitát, és nem 28% kontra 72% arányban osztja el a vitát. Tehát ezek az intézmények ezek szokatlanok, és reagálnak arra, amit - én egyetértek Varga László képviselő úrral , hogy bizonyos értelemben többletjogosítványokat k ell adni, és ezeket helyesnek is tartjuk és megszavaztuk. De amikor annak idején ezeket bevezettük, sok kormánypárti képviselő, akiknek a szavazata nélkül nem jött volna mindez az intézmény létre - hiszen 28%kal ezeket az intézményeket nem lehetett létreh ozni - azt vetették fel, hogy nem teszie ez működésképtelenné, kontraproduktívvá a parlament munkáját. És akkor azzal nyugtattuk meg őket, hogy egy év múlva felülvizsgáljuk ezeket az intézményeket. Egy év múlva nem került sor a felülvizsgálatra, ennek kül önböző okai voltak. Az egyik oka az, hogy az egyik ellenzéki párt két hónapig nem volt hajlandó a felülvizsgáló bizottságba delegátusokat küldeni. De a felülvizsgálat megtörtént, és elindult egy konszenzuskeresési folyamat. Az, hogy nem jött létre konszenz us a napirend előtti hozzászólás kapcsán, azt, a történelmi hitelességhez hozzátartozik, hogy itt a kormánypártok komoly engedményeket tettek volna, az engedményekben elmentek volna egészen odáig, hogy maradjon meg két napon a napirend előtti hozzászólás, hogy legyen párbeszéd jellege. Kettő ellenzéki párt ragaszkodott ahhoz, hogy az utolsó szó joga a felszólaló képviselőt illesse. Ez a két ellenzéki párt vetette el azt a végső konszenzusos javaslatot is, amit az MDNP javasolt, hogy legyen lehetőség úgy az utolsó szóra, hogy a felszólaló képviselőnek a Ház többsége szót ad. Amikor ez a konszenzuskeresési folyamat megakadt, akkor előttünk az a dilemma állt, hogy most betartsuke azt az ígéretet, hogy egy év múlva felülvizsgálják a Házszabályt, vagy sem, illet őleg hogy vállaljuke azt, amit egyébként '94ben is vállaltunk, hogy nemzetközi szinten páratlan engedményeket teszünk, és ezek után két hétig azt hallgattuk, hogy lábbal tiporjuk - vagy három hétig - lábbal tiporjuk a demokráciát, mert volt egy frakció, amely nem volt része ennek a konszenzusnak. Én nem vagyok benne biztos, hogy volt konszenzus '94 nyarán, mert például a Kisgazda frakció óránként változtatta meg az álláspontját, hogy ő támogatjae vagy ellenzi az akkori Házszabálymódosítást, és a végén n em is szavazta meg. Tehát nem is volt már '94ben sem konszenzus, de '94ben azt kellett hallgatnunk, hogy mi lábbal tiporjuk a demokráciát, amikor mindezeket a kedvezményeket az ellenzéknek megadjuk. Most is egy olyan taktikát indított el néhány ellenzéki párt, hogy eléri a konszenzusban mindazt, ami neki jó, de ami a másik fél számára kedvező, azt már nem támogatja, és akkor szidja azt a megállapodást, ami az ő érdekét szolgálta. Ebben nem voltunk hajlandók, és nem vagyunk hajlandók még egyszer részt venn i. Egy utolsó megjegyzést, tisztelt Ház! Nem pusztán az időtényező a vitának a tárgya. Azok a képviselőtársaim - és ilyenek az ellenzék soraiban is szép számmal vannak , akik az érdemi vitákban felkészültek, a szakértői anyagok alapján készek arra, hogy é rdemi, szakmai vitát folytassanak, azok a képviselőtársaim tisztában vannak azzal, hogy a parlamentek mindenhol a világon arra épülnek, hogy a vita az valóban szakmai, sok oldalról megalapozott, felkészült képviselők vitájára épüljön.
