Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 20 (148. szám) - A polgári védelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. ROTT NÁNDOR, az FKGP
482 Tóth Tihamér igen tisztelt képviselőtársam nagyon helyesen észrevételezte azt, hogy amíg a honvédelmi törvény azzal indít - legalábbis az első fejezetei között , hogy megállapítja az Országgyűlés feladatát és ezen belül aztán az Országgyűlés honvédelmi bizottságának a feladatát, ez a törvényjavaslat erről a kérdésről hallgat. Márpedig egy olyan rendvédelmi szervezet létrehozásáról szól ez a törvényjavaslat, amely bizonyos szempontból szervezett egységet képez; nem lehet tudni a törvényjavaslat alapján, hogy mekkora ez a szervezeti egység, nem lehet tudni, hogy ennek a szervezetnek mekkora lesz a hivatásos állománya, és főképp azt nem lehet megállapítani, hogy mekk ora az az embervolumen, akiket a honvédelmi törvény alapján polgári védelmi kötelezettség fog terhelni és akik a polgári védelem tartalékos tagjaivá válnak. Én azt hiszem, hogy ahogy a honvédelmi törvény szerint a honvédelmi miniszternek számot kell adnia az Országgyűlésnek, és tájékoztatnia kell, hogy mekkora a honvédség, ugyanúgy ebben a törvényben is meg kellene határozni a polgári védelem tagjainak a számát; tehát itt is meg kellene határozni a hivatásos tagok számát, és meg kellene határozni a tartalék os volumennek, a tartalékos erőnek a számát, hogy erről legalább az Országgyűlésnek legyen fogalma. És meg kellene nagyon pontosan határozni ennek az egész költségét. Mert - teljesen egyetértek - az a költségelőirányzat, ami a jelenlegi költségvetésben va n, olyan kevés szerintem, hogyha annyit szánunk a polgári védelemre, akkor az egy tragédia lenne. Ez sokkal nagyobb eszközráfordítást igényel, de ugyanakkor azt is igényli, hogy ezekről az Országgyűlés - ugyanúgy, ahogy a honvédség esetében - rendszeresen tájékoztatást kapjon. Ha ez a törvény valóra válik és létrejön az az egész szervezet emberállományával, mindennel együtt, akkor az több tízezer, netán százezer főt fog elérni az országban, és ezek végső soron, a jelenlegi törvényjavaslat szerint, a belügym iniszter úr kizárólagos parancsnoklása alatt fognak működni. Persze, van egy országos parancsnok; de az egy közbeeső lépcső. Tehát én azt hiszem, hogy nagyon pontosan kellene definiálni ebben a törvényben a belügyminiszternek az Országgyűlés felé teljesíte ndő tájékoztatási kötelezettségét és az emberállomány legfontosabb adatait. Még azt is el tudom képzelni, hogy az eszközállományról is valami képet kellene kapni. Mint ahogy ez előbbutóbb elkerülhetetlen lesz a honvédség esetében is; illetve ott már most is bizonyos lépések történnek ebbe a helyes irányba. De ennek a szimmetriaelvnek van még egy összefüggése; bár a törvényjavaslatból nem derül ki, és ezért én nem tudom pontosan, hogy ennek az egész szervezetnek hány tagja lesz, hány érintettje lesz a hivat ásos és a nem hivatásos polgári védelmi tagok viszonylatában. Kétségtelen azonban, hogy ez egy jelentős - és szükségképpen én nagyon helyeslem, hogy ez egy nagyon jelentős - erőt képvisel, de viszont már akkor én azt hiszem, hogy az országos parancsnok kin evezése meghaladja a belügyminiszter úr jog- és feladatkörét. Azt hiszem, hogy ugyanazt kellene követni, mint a honvédelmi törvény esetében történik; tehát ahogy a honvédelmi törvény szerint a honvédség parancsnokát és a határőrség parancsnokát is a köztár sasági elnök nevezi ki, éppen azért - mert egy ennyire fontos rendvédelmi szervezetről van szó , én azt hiszem, hogy ennek a parancsnokát is a köztársasági elnöknek kellene kineveznie, természetesen a belügyminiszter úr előterjesztése nyomán. És ugyanitt meg kell jegyeznem, hogy ahogy a határőrség országos parancsnokát is előzetesen meghallgatja a honvédelmi bizottság, úgy itt is biztosítani kellene vagy a honvédelmi bizottságnak, vagy a belügyi kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottságnak, hogy ők is me ghallgathassák a polgári védelem országos parancsnokát. Ez nem a belügyminiszter úrral szemben valami bizalmatlanság, hanem ennek az egész szervezetnek azért mégis - most bocsásson meg! - egy magasabb szintre emelése. Tehát éreztessük azzal is az egésznek a jelentőségét, hogy igenis az országos parancsnokot a köztársasági elnök nevezze ki, és igenis a tevékenységükről számoljanak be rendszeresen az Országgyűlésnek, mint ez a honvédség és a határőrség esetében történik. Elhangzott - és én csak alá tudom táma sztani magam is , hogy a költségek kérdésében itt elég nagy a homály, és magából a törvényjavaslatból nemigen derül ki, hogy ezeknek a költségeknek a biztosítása miképpen fog történni.
