Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - PÁVA ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
4785 forgalmazásából, illetve a sportegyesületek egymás közötti szerződéses viszonyából, valószínűleg a finanszírozás egyik oldalát már valahol, vagy egyik lábát meg is lehetne találni. Nem biztos, hogy ez az üdvözítő megoldás, de legalább keresni kell! Másik oldalról pedig az adórendszerrel függ össze az is, hogy aki közfeladatot lát el, akkor a közfeladattal kapcsolatosan kaphate kedve zményeket? Ma Magyarországon a szociális ellátási rendszerben pl. aki közfeladatot vállal magára, és ezzel pl. az önkormányzatoknál szociális tekintetben szerződést köt, kialakult gyakorlata van és nem idegen a jogrendszertől az, hogy ezt az önkormányzat v agy a központi költségvetés az önkormányzaton keresztül normatív módon finanszírozza. Sportban lennee erre mód? Lenne. És miért kellene? Azért, mert a magyar állami költségvetés másik lábán ott lóg a társadalombiztosítás, és a másik lábán ott lóg egy egé szségtelen népesség, amely egészségének megőrzésének elemi kérdése az, hogy gyerekkortól kezdve élete részévé váljon a testkultúra, egészséges ember legyen, munkaképes ember legyen, ne ötvenéves korában menjen rokkantsági nyugdíjba, és így tovább. (10.20) Tehát, ha a költségvetés valamit elismer hosszú távon az adórendszeren keresztül, ez egy menekülése lehet a költségvetésnek hosszú távon az alól, hogy kötelezettséget vállaljon olyanért, amiért nem szeretne, vagy nem jó, hogyha kötelezettséget vállal. Ugya nez vonatkozik a társadalombiztosítási járulékok körére is. Kérem, vane annál egészségesebb életmódra nevelés, a pszichés ilyen irányú tevékenységen túl, amely mentesítheti a társadalombiztosítást a kötelezettségei alól? Most beleértem még a Nyugdíjbiztos ítási Önkormányzatot is bizonyos tekintetben, az egészségbiztosítás feltétlenül e körbe tartozik. Nincs. Ugyanazon okokból, ami az adórendszerrel és a közfeladatokkal kapcsolatosan elmondtam. Mindebből következik az, hogy amelyik egyesület rekreációs és eg yéb tevékenységet, ehhez kapcsolódó rehabilitációs, rekreációs tevékenységet vállal magára, és társadalmi szervezetként ezt vállalja, mód van ugyan a jelenleg hatályos jogszabályok alapján is arra, hogy a társadalombiztosítás bizonyos könnyítéseket nyújtso n, fizetési könnyítéseket, vagy akár meg is térítse bizonyos ilyen irányú tevékenységét az egyesületnek, nem igazán találkoztunk ezzel a gyakorlattal, és személyes tapasztalatból tudom, hogyha ilyen igénnyel, akár beruházási, akár finanszírozási igénnyel m egjelenik egy ilyen egyesület, enyhén szólva is megmosolyogják a társadalombiztosítás berkein belül. Mindebből következik az, hogy úgy látom, ma vagy közeljövőben megteremthető az adórendszer, a társadalombiztosítási rendszer és a sporttörvény szándékainak és szellemének az összhangja. Itt nem pénzkérdésről van szó, és nem olyan költségvetési tételekről, amelyeknek nincs forrása. Megvan, önmagában megvan a forrása a költségvetési tételeknek, a mentesülés, a közfeladat fizetése alóli mentesülés és a vállalt feladatok teljesítésének, összhangjának megteremtése esetében. Van az egész sporttörvény végrehajtásának még egy dimenziója, és igyekszem nem untatni tovább a tisztelt Házat magvas gondolataimmal, ez pedig a költségvetési tartozások kérdése. Elég bátortala nok vagyunk ebben a kérdésben. A bátortalan kísérletek teljesen katasztrófahelyzethez vezettek az elmúlt hat évben. Én, nem illik talán most személyemben is e Ház falai között ezt mondani, meredekebb vagyok a kérdés megítélésében, és ezzel a vállalkozói sz féra haragját, és mindenki más haragját, aki elvtelen kedvezmények adásával vádolhatja a sportért aggódókat, magamra vonom. Teljesen fiktív az a költségvetési bevétel, amit a sportból költségvetési bevételként várunk. Ez egy jól látható tétel, soha nem jön be. Ugyanakkor pedig forráshiány okán ezt az alapbevételt évekkel, vagy évek alatt folyamatosan terheli az a késedelmi pótlék, kamatfizetési kötelezettség, amely szintén egy fiktív késedelmi pótlék és kamatbevételi kötelezettség, tudniillik soha nem tudja megfizetni az egyesület, még akkor is, hogyha a legjobb szándék vezeti.
