Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - GYŐR SÁNDOR (MSZP):
4779 (9.50) Képviselőtársam, az előttem szóló szólt, hogy a keleti rész és az ország többi részei között bizony óriási különbségek vannak. Nincs más szórakozási lehetőség ezekben a falvakban, ezekben a községekben, mint egy vasárnap délutáni futballmér kőzés. És talán mondjuk meg néhányan, akik itt vagyunk, hogy talán az egyik legolcsóbb sportolási lehetőség a kis falvakban, mert egy füves területrész mindenütt van, ahol két kapufa kell, és ugyan a szerelések, a fölszerelések egyre drágábbak, de legalább ez a minimális biztonság, ez a minimális normatíva meglenne ezeknek a községeknek. Azt hiszem, akkor talán egy része megoldódhatna a költségvetésből a támogatási rendszernek. Én azt hiszem, hogy ebben kellene közös gondolkodásra jutni, hogy ezek a kis önk ormányzatok, a kistelepülések milyen címen és címkézett pénzt kapjanak, hogy azt ne lessen más célra felhasználni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Gyér taps a bal oldalról.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Kónya Imre képvi selő úrnak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. KÓNYA IMRE (MDNP) : Tisztelt Országgyűlés! Én is Földesi képviselőtársamhoz szeretnék csatlakozni. Valóban vannak olyan területek, ahol egyszerűen tragikus a sportlétesítményekkel való ellátás. Nógrád megyében példá ul egy uszodára százezer fő esik. De Pest megyéről is beszélhetnék, ahol 3040 kmt kell utazni ahhoz, hogy valaki egy uszodához jusson. Mindez rámutat arra, hogy mennyire indokolt volt a korábbi, '93as sportkoncepció. Emlékezzünk csak: az országgyűlési h atározatban szerepelt az a bizonyos sportsztenderd, amiben meg kellett volna határozni, hogy milyen területen - tehát, hogy az egyes területeknek milyen a kívánatos sportlétesítménnyel való ellátottsága. Ez a sporttörvény sajnos lemond a sportsztenderdről, lemond arról, hogy kötelező erővel írja elő, hogy a fejlesztések során hol, milyen sportlétesítményeket kell létrehozni. És ezzel függ össze nyilván az önkormányzatoknak az ellátása, hogy a létrehozott sportlétesítményeket tudják működtetni. Most pillanat nyilag az a helyzet, hogy azoknak a tornatermeknek, sportcsarnokoknak, amelyeket a korábbi kormányzat alatt a 30 milliárdos program keretében létrehoztak, a működtetése probléma, és nem sport célú működtetéssel tudják csak az önkormányzatok előteremteni an nak a feltételeit, hogy az egyesületek és a lakosság sportcélokra is használhassa ezeket a létesítményeket. Tehát egymással összefüggő problémákról van szó, amelyekre nem nyújt sajnos megoldást a sporttörvény javaslata sem. Köszönöm szépen. (Taps az ellenz ék soraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Győr Sándor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. GYŐR SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr! Teljesen igaza van Földesi képviselőtársamnak és Kónya Imrének is. Csak egyetlen probléma van, és én ezt tapasztalatból mondom mint gyakorló sportvezető, többszörös sportelnök. Szóval ott vannak a problémák, ahol nincs sporttelep, és ott vannak a problémák, ahol van sporttelep. Szóval mindkét helyen sajnos. Én a szűk ebb pátriáról, Ajkáról tudnám elmondani azt, hogy Ajkán ragyogó fedett uszoda, fedett sportcsarnok van, európai szintű labdarúgópályákkal és sporttelepekkel. A fenntartásuk olyan összegeket kíván, ami - azt lehet mondani - szinte teljes egészében felemészt i az önkormányzatnak a pénzügyi lehetőségeit. Az önkormányzat az előírt egyszázalékos, költségvetésének egyszázalékos részét a sportra fordítja. Ennek ellenére nem tudják fenntartani a sportegyesületeket, a csapatokat. Itt a legnagyobb probléma az, hogy a rendszerváltás óta a privatizáción átment vállalatok kiszálltak.
