Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ):
4775 Értelemszerűen merült fel az a kér dés, hogy mi történik azokkal a sport célú ingatlanokkal, amelyek így nem kelnek el. Talán lehetővé teszik, hogy a sportpályával nem rendelkező vagy újabban alakult sportszervezetek szerezzék meg? A 8. § konkrét választ ad. Ezeket a Kincstári Vagyoni Igazg atóság pályázat útján az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. saját hatáskörében értékesítheti. A jogszabályszervezet alkotója számára is némi zavart okozhatott a sportobjektumok ilyen nyílt elkótyavetyélése, ezért úgy intézkedik, hogy az ingatlanok é rtékesítéséből befolyó bevételt - természetesen a privatizációs költségek levonása után , melyek nagyságát és indokoltságát már senki sem ellenőrzi, az OTSH kapja meg. (9.30) Fel sem merü lnek a sport szakmai szempontjai, azaz annak a kérdése, hogy magát az objektumot nem lehetett volna hasznosabban felhasználni az értékesítés helyett. Mennyivel egyszerűbb és a sport érdekeit szolgáló megoldás lenne - hiszen a bevételből az államkassza úgys em részesül , ha az át nem adott ingatlanok tulajdonjogát az OTSH szerezné meg, azzal a megkötéssel, hogy ebből az alapból kell gondoskodnia az újonnan létrejövő sportszervezetek ellátásáról, illetve a létesítmények sportszerű hasznosításáról. Hasonló meg oldás javasolható a tulajdonjogot megszerzett, de megszűnő sportszervezetek esetében. Teljesen értelmetlen az államra visszaszálló ingatlant a KVI vagy az ÁPV Rt. kezelésébe adni, hiszen ezek után csak értékesítésre kerülhet sor. Befejezésül még egy gondol atot kell felvetnem. Magyarországon évek óta rohamosan csökken a tömegsportban résztvevők száma. Nem utolsósorban az olcsóbb sportolási lehetőségek erőteljes csökkenésével. Elég csak arra a statisztikai adatra hivatkozni, hogy a sportegyesületi, sportköri tagok száma az 1988. évi 734 ezerről 1993ra már 421 ezerre esett vissza. Közismert a sport és az emberek egészségi állapota közötti összefüggés. Ezért arra kérem képviselőtársaimat, jól gondolják meg a törvényjavaslatba és a benyújtott módosító indítványo kba - a Független Kisgazdapárt is több ilyen indítványt tesz - foglaltakat, hiszen minden indokolatlanul megszüntetett sportlétesítmény egyben emberéleteket is jelenthet. Ez a Független Kisgazdapárt véleménye. Köszönöm szépen. (Taps a Független Kisgazdapár t soraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Szentkuti Károly képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Őt soron követi majd Kovács Kálmán képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt. SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A sporttörvénnyel és a sportingatlanokhoz kapcsolódó törvényjavaslattal kapcsolatosan én elsősorban önkormányzati oldalról szeretnék beszélni. Tehát a sport és az önkormányzatok kérdéskörét szeretném végigjárni. Azt gondolom, hogy az önkormányzatok ezer sz állal kötődnek a sporthoz. Egyrészt kötődnek azért, mert különböző oktatási intézményeikben folyó sporttevékenység, legyen az testnevelési óra, legyen az diákköri sportmozgalom vagy szabadidős sportmozgalom, egyfajta közösségi teret, egyfajta kulturális mo zgásteret nyújt annak a településnek, városnak vagy nagyvárosnak a sportterületén, ahol az emberek élnek. Hogy mennyire fontosnak tartották az önkormányzatok vagy tartják az önkormányzatok a sport ügyét, csak emlékeztetnék arra, hogy néhány évvel ezelőtt a céltámogatási rendszerben a tornateremprogram lett meghirdetve, államilag támogatva, és ennek hatására rengeteg olyan tornaterem épült az országban, amelynek egy részét az önkormányzatok finanszírozták és azért, hogy a sport számára lehetőséget biztosítsa nak a településükön. Az önkormányzat azért is kötődik a sporthoz, hiszen számos tevékenységet neki kell finanszíroznia. Van normatív támogatása a sportnak a költségvetésben, igaz, hogy ez a '96os költségvetési évben településüzemeltetési normatíva alatt jelent meg, s viszonylag csekély összeggel, ugyanakkor ezentúl az önkormányzatok - önként vállalva - a sporttevékenységhez nagyon komoly forrásokkal járulnak hozzá. S harmadrészt az önkormányzatok azért is kötődnek a sporthoz,
