Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 20 (148. szám) - A polgári védelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - JAUERNIK ISTVÁN, az MSZP
477 Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselőcsoportok vezérszónokai fejthetik ki álláspontjukat, a házbizottság ülésén létrejött megállapodásnak megfelelően 1010 perces időtartamban. Elsőként Ja uernik István, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka következik. Őt követi Tóth Tihamér úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja részéről. Megadom a szót Jauernik István úrnak. JAUERNIK ISTVÁN , az MSZP képviselőcsoport részérő l: Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A napirenden szereplő törvény olyan, hogy jó lenne, ha soha nem derülne ki a gyakorlatban, hogy az jó avagy kevésbé jó törvény. Sajnos, ebben nem reménykedhetünk. Persze az okos em ber sem csak reménykedik. Nemcsak reménykedik, hogy a baj nem következik be, de igyekszik is azt megelőzni, és ha mégis bekövetkezik a baj, a katasztrófa, akkor megtesz mindent, hogy a legkisebb károk keletkezzenek. Tulajdonképpen erről szól a polgári véde lmi törvény. A Magyar Köztársaság minden állampolgárának joga van a személyes biztonsághoz. Ezt az alkotmány XII. fejezet 55. §a tartalmazza. De az állampolgárnak nemcsak joga van a biztonsághoz, mint ahogy miniszter úr is expozéjában erről részletesen sz ólt, hanem közreműködési kötelezettsége is van a biztonság megteremtésében. Ezt is az alkotmány XII. fejezete tartalmazza, és azt konkrétan a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény fogalmazza meg, ahol a személyes honvédelmi kötelezettségek között írja elő a polgári védelmi kötelezettséget. Talán sokan felteszik a kérdést: miért ezzel a törvénnyel foglalkozik a parlament, amikor annyi más, talán fontosabb kérdést is kellene szabályozni? Úgy gondolom, azért, mert ez is egy nagyon fontos törvény. Nemcsak a zért, mert nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettségek sürgetik a törvény megalkotását, nemcsak azért, mert az Alkotmánybíróság határozatában előírt határidő is lejárt a múlt év végén, de talán a legfontosabb az, hogy korunkban állandó fenyegetettségbe n kell élnünk. Szerencsére nem katonai fenyegetettségben, de a természeti és a civilizációs veszélyeket senki nem becsülheti le. Ennek érzékeltetésére hadd említsem meg csak a legutóbbi néhány hónap történései közül a Tisza felső szakaszán és a Körösvidék en lezajlott árvizeket, és egy másikat, a kassai ipari balesetet, a súlyos légszennyezettséget. Úgy gondolom, mindkét esemény és az ezzel kapcsolatban felmerült kérdések bizonyítják, hogy nagyon is beleillik a fontos törvények sorába a polgári védelemről s zóló, T/1647. számú törvényjavaslat. A szocialista képviselőcsoport a törvény tartalmát tekintve két kérdéskört tart sarkalatosnak. Az egyik a jogi garanciák biztosítása és az arányosság elve, a másik a költségviselés rendje, a finanszírozás kérdése. Tiszt elt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy röviden e két kérdésről szóljak. Az elsőről: a törvényi szabályozás következtében az állampolgárok bizonyos része sajátos jogi helyzetbe kerül. Az érintett személyeket kötelezettség terheli, mint például a felkészül és s azon belül a kiképzés, a gyakorlat, a továbbképzés és - természetesen nem utolsósorban - a tényleges védelmi feladat végrehajtásában való aktív közreműködés. Ezzel párhuzamosan a törvényben megjelennek az érintett személyeket megillető jogok is. Példá ul: keresetkiesés megtérítése, az élelmezés vagy a társadalombiztosítási ellátás kérdése. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a kötelezettségek és jogok egyértelműen, pontosan jelenjenek meg a törvényben. A polgári védelem megszervezése és irányítása egyértelműen államigazgatási feladat. A törvényben tételesen fel vannak sorolva az érintett személyek és az érintett szerveknek a feladatai. Úgy gondoljuk, ez lehet a garancia. A másik kérdésről, a költségviselésről, a finanszírozás kérdéséről: mint minden tevékenység , ez is pénzbe kerül, és sajnos, igen sok pénzbe. Igen szoros összefüggés van a polgári védelem színvonala, a biztonság milyensége és a pénzügyi lehetőségek között.
