Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 11 (188. szám) - A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének titkos szavazással történő megválasztása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
4702 vásároltam két darab színes képeslapot az Országházról, amelyek úgy ábrázolják a Házat, hogy a tetején látható az ötágú vörös csillag. Kérdezem a belügymini szter urat, mit kíván a továbbiakban tenni, hogy a törvényben tiltott önkényuralmi jelképek alkalmazása ne fordulhasson elő a közterületeken? Továbbá a kereskedelem ne áruljon olyan termékeket, amelyek ábrázolják a törvényben tiltott önkényuralmi jelképeke t. A Népszabadságot olvasva A vörös csillag normakontroll című cikket 1995. május 30án, valamint egy 1994. november 7én kiállított új formátumú hajószolgálati könyvet, amelynek a fedlapján az illetékes hajózási hatóság még mindig a Kádárcímert és az ötá gú vörös csillagot szerepelteti. Ezzel együtt szeretném kérdezni miniszter úr, hogy mit kíván tenni annak érdekében, hogy a törvény által tiltott önkényuralmi jelképek végleg eltűnjenek a magyarság életéből? Köszönöm szépen. Várom válaszát. (Taps az ellenz éki pártok soraiban.) (16.20) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Kuncze Gábor belügyminiszter úr válaszol. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnöknő! Tisztelt képviselőtársaim! Az önkényuralmi jelképek használatát a Btk. 269/B §a szabályozz a. A szabályozás kétirányú, egyrészt megmondja, hogy melyek, felsorolja hogy melyek ezek a tiltott jelképet, megmondja azokat a módokat, amelyek alapján ezek valóban nem használhatóak. Szó van itt a terjesztésről, a közszemlére tételről, nagy nyilvánosság előtti használatról. Ugyanakkor kimondja a vonatkozó szabályozás, hogy mely esetekben nem büntethető az, aki esetleg ezeket a jelképeket használja. Pl. ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészi célból, történelem, jelenkor eseményeiről szóló tájékozt atás céljából használja, akkor ez nem büntethető cselekmény - mondja a Btk., nem én mondom, képviselő úr, a Btk. mondja. Ami a városképet ábrázoló felvételt illeti, ezek a művészi fényképek körébe tartoznak, egy vonatkozó 1970es művelődésügyi minisztérium i rendelet szerint. Ezek zsűrizett fotóművészeti alkotások, amelyeket csak művészeti szempontból történő elbírálás után lehet felhasználni, illetve forgalomba hozni. Világos tehát, hogy az ön által hivatkozott esetben ez egy büntethetőséget kizáró ok. Én i s beszereztem ilyen képeslapot, képviselő úr. Valójában a felvétel célja a parlament épületének a bemutatása és nem pedig egy tiltott önkényuralmi jelkép terjesztése. Hozzáteszem, hogy nekem is jobban tetszik a parlament épülete, vagy a parlamentről készít ett fénykép az ötágú csillag nélkül. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy eddig 1996ban 17 alkalommal nyomozott a rendőrség tiltott önkényuralmi jelkép használata miatt. Tizenöt esetben felderítette a tettest, és ezek a büntetésüket elnyerték. Köszönöm szé pen a figyelmüket. (Általános taps a teremben.) A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének titkos szavazással történő megválasztása ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlé s! Most soron következik a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása . A Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízatása 1996. június 24én lejár. Az Alkotmány 48. §ának (1) bekezdésében foglalt jogkörénél fogva Göncz Árpád köztársasági elnök úr az 1996. június 4ei eredménytelen szavazás után ismét javaslatot terjesztett elő a Legfelső Bíróság elnöke megválasztására. A köztársasági elnök úr a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének dr. Solt Pál urat javasolja. A köztársasági elnök úr javaslatát a hét vé gi futárpostában H/2631. számon kézhez kapták képviselőtársaim. Tájékoztatom önöket arról, hogy a Házszabály
