Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 11 (188. szám) - Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária (FKGP) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Mit tesz a közoktatásügy a romák műveltségi helyzetének javítása érdekében?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP):
4700 vágány kilométeren alkalmaznak lassító jeleket, ebből 40 kilométeren, vagyis a teljes hossz fél százalékán van 20 km/órás sebességkorlátozás. A vasútpálya rehabilitációra programot dolgoztunk ki, ebből az következik, hogy a következ ő tíz évben folyó áron, mintegy 90 milliárdot kellene fordítani felújításra és karbantartásra. Az első szakaszban természetesen a törzsvonalak felújítását készítjük elő. Képviselő úr által említett BudapestTapolca vonalon jelenleg 33 helyen, döntően a Bud apestSzabadbattyán között kell korlátozni sajnos a sebességet. Legrosszabb műszaki állapotot a Budapest utáni szakasz tükrözi, ahol a felújítást már megkezdtük. A BudapestSzombathely vasútvonalon, SzékesfehérvárVeszprém között 1998 végéig kerül sor a pá lya átépítésére, és párhuzamosan megkezdődik a villamosítás is, reményeink szerint. Így ezen az útvonalon néhány éven belül mintegy 40 perccel rövidülhet a menetidő. A magyar vasútvonalak több mint egyharmadán érvényesülő sebességkorlátozás nagynagy tanul sága, hogy az infrastruktúra ilyen mértékű elhanyagolása nem hiba, hanem ez bűn. Ide vezetett az amortizáció kérdési kötelezettségének az elhagyása, az infrastruktúra szerepének nem megfelelő kezelése, reális amortizációs kulcsok alkalmazásának több évtize des elmaradása legalább 100 milliárd forintot húzott ki a vasút zsebéből, mintegy forrás szempontjából. Ezt sajnos az előző kormányzatok, többes számban, kormányzatok által hagyott legsúlyosabb öröksége a MÁVnak. Ezzel az új szabályozással 1996. január 1jétől élhet a MÁV, három év alatt áll át az új amortizációs rendszer alkalmazására, nagyon reméljük, hogy ezzel valamit be lehet pótolni, de ennek az elmaradásnak a behozása több évtizednek a feladata lesz. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.) Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária (FKGP) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Mit tesz a közoktatásügy a romák műveltségi helyzetének javítása érdekében?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szé pen. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária asszony, a Független Kisgazdapárt képviselője, kérdést kíván feltenni a művelődési- és közoktatási miniszternek: "Mit tesz a közoktatásügy a romák műveltségi helyzetének javítása érdekében?" Megad om a szót Torgyán Józsefné Cseh Mária képviselő asszonynak. DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés 1996. március 27én megtartott, és a romák helyzetéről szóló vitanapon nagyon sok támogató felszólalás hangzott el. A támogató felszólalásokból kiszűrhető intézkedési javaslatok, a romák munkaerőhelyzetének, oktatásának, lakás- és életkörülményeinek megjavítását szolgáló javaslatok voltak, amelyek közül az érintettek számára nyilvá nvalóan az lesz értékelhető és érzékelhető, ami ezekből a későbbi kormányzati intézkedések során megvalósul. A közismert munkanélküliség elsősorban azokat a szakképzetlen állampolgárokat sújtja, akik az ország romák által sűrűbben lakott keleti, Északkele ti részében élnek, ezért különösen ebben a térségben lenne szükség a romák alap- és középfokú oktatásának kiszélesítésére, amely kedvezően befolyásolná a munkavállalási lehetőségeiket is. A társadalom általános képzettségi és iskolázottsági mutatóinak javí tása érdekében kívánatos lenne, ha a roma lakosság legalább számarányának megfelelő mértékben venne részt az általános iskolai, valamint a szakipari képzésben. Erre vonatkozóan olyan intézkedések kidolgozása lenne kívánatos, amely ösztönözné az érintetteke t a továbbtanulásra. A Független Kisgazdapárt szerint
