Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 10 (187. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
4577 Ez első lépésnek volt tekinthető a kisebbségi önigazgatás kialakításának hosszú és nem is problémamentes útján. Márcsak azért is, mert tekintetbe kell vennünk, hogy a kisebbségi önk ormányzatok a közoktatási törvény elfogadásakor még nem is léteztek. Mindenesetre érthető, hogy a már nyolc gyermek számára létesíthető önálló osztály indítását olyan küszöbnek tekintjük, amely csak a finnországi svédekéhez fogható helyzet kialakításának ő szinte jó szándékát jelezték és jelzik. Az anyanyelvű tanítás és tanulás jogának jó értelmű együttesét jelenti az a tény, hogy az oktatásban előnyben részesült a kisebbséghez tartozó oktató még azzal a személlyel szemben is, aki a képesítési feltételeknek megfelelő szinten, de nem anyanyelvként használja az oktatás nyelvét. Ez az előnyszabály most a jelenlegi törvénymódosításból kimaradt. Az sem közömbös, hogy a közoktatási törvény az Országos Köznevelési Bizottság állandó bizottságaként hozta létre a nemze ti és etnikai kisebbségi bizottságot, ez pedig képviseltethette magát az OKT Tanterv, Tankönyv és Taneszköz Tanácsában is olyan nagyfokú önállósággal, amely lehetővé tette több szomszéd ország gyakorlatával szemben a külországból behozott tankönyvek elfoga dását. Ez a bizottság foglalkozott a NAT, a nemzeti alaptanterv kisebbségekre vonatkozó részével is. A sokszor, főleg kampányidőszakban nacionalistának bélyegzett kormányzat alakította ki a tankerületi oktatási központokkal együtt a kisebbségek térségi és országos szakmai hálózatát is. A hálózat szervesen illeszkedett a TOK szervezetébe, de kapcsolódott a kisebbségek országos szervezetéhez is, és így alapját képezte a kisebbségek önigazgatásához szükséges szakmai irányításnak. A törvényt megelőzve már az 10 12/1992. kormányhatározat alapján létrehozott önálló kisebbségi szervezeti egységek megteremtették a lehetőségét annak, hogy a kisebbségi oktatás területén is szétváljék az irányítás, a szolgáltatás, a tanácsadás és a kutatás. Mindezzel megindult egy demok ratikus, önigazgatást megcélzó folyamat, amely - ahol csak létezik a világon - hosszú folyamatos munkával volt felépíthető. A Magyar Demokrata Fórum azonban úgy látja, hogy ebbe a folyamatba nem illeszkedik be a jelenlegi közoktatási törvénynek a tervezett módosítása. Mint annyi más területen, itt is mintha másfelé indult volna el a szekér, és utasa hiába várja az előre jelzett úticélt. A jelen kormány a tankerületi oktatási központok megszüntetésével a szakmai irányító egységet szüntette meg, és ahelyett, hogy megpróbált volna újat teremteni, inkább összemosta a szolgáltatás és irányítás feladatait az Országos Közoktatási Szolgáltatási Iroda keretében. Világos hogy ez, mint a minisztérium háttérintézménye lehetővé teszi azt, hogy mindenbe központilag lehess en beleszólni. Ezt a lehetőséget valósággá teszi a feladatok említett összemosása, hiszen ugyanaz a szereplő jelenik meg a rendeletkiadáskor, végrehajtáskor és annak ellenőrzésekor. Ez kicsit emlékeztet arra, amikor az egyik miniszterünk első helyettese ál tal vezetett bizottság vizsgálja az illető miniszter alkotmánysértésének az ügyét. A kisebbség számára idegcsillapítónak hathat, hogy a törvénymódosítás országos kisebbségi bizottságról beszél. Kérdés azonban, hogy hogyan lehet ezt a kisebbségi önkormányza tok működéséhez igazítani, mert a törvénymódosítás nem igazodik az előző törvény óta kialakult kisebbségi szervezeti formához. Nem tudok örülni annak sem, hogy a törvény egyszerűen megerősíti a nemzeti alaptanterv kisebbségekre vonatkozó fejezeteit, holott tudvalevő, hogy eltérően a magyar tannyelvű oktatástól, az alapvető követelmények rögzítése nem történt meg. Ehelyett a kisebbségek nyelvén történő oktatásra vonatkozólag a NAT csupán célokat rögzített, amikor megfogalmazta a nemzeti és etnikai kisebbsége k oktatásának sajátos elveit. Ugyanakkor az a furcsa helyzet állt elő, hogy talán az agyelszívás különleges eseteként tarthatjuk számon azt, hogy a korábban hatályon kívül helyezett NATalapelvek visszaköszönnek címszavakként. A NAT követelményrendszere cs ak a magyar tannyelvű oktatásban részesülők
