Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 10 (187. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
4553 esetében, a 2000ben diplomát szerzőknek tíz év múlva, azaz 2010ben lesz érvényes. A tanítók és tanárok esetében még egy, illetőleg két évvel később. Önkéntes alapon azonban a kormányhatározattervezet szerint már 1997től lehet jelentkezni a szakvizsga letételére, s utána a magasabb besorolásnak hatályba kell lépni. Nem merek bele se go ndolni, mi történik az egyetemekkel és a főiskolákkal, ha 1997ben a 200 ezer pedagógus fele meggondolja, hogy ő pedagógusszakvizsgát kíván tenni. Gondolom a levelező vagy távoktatási formában folyó képzés valamilyen kedvezménnyel is jár majd a pedagóguso k számára az óratartásban, egyéb iskolai munkában, ugyanúgy, mint azokon a munkahelyeken, ahol szerte e hazában, ahol a továbbképzés, például a vasutasoknál, kötelező előírás. Nyilván nehéz felfogóképességem miatt nem teljesen világos számomra, hogy mit je lent pontosan a szakirányú továbbképzés. Az óvópedagógusok és a tanítók esetében nyilván pedagógiát. Bár itt is problematikus a szakkollégiumot végzett tanítók helyzete. Itt nyilván ugyanazt fogják megerősíteni. A tanárok azonban nem egyszerűen pedagógusok , hanem egy- vagy kétszakos tanárok. A szakot is meg kell erősíteni, vagy csak a pedagógiát. A szak megerősítésében elégségese a szakmódszertan újratanulása, vagy - ne adj' isten - egy fizika szakos tanárnak a fizikát is meg kell erősíteni. Aki a két szak ot erősíti meg, az ugyanúgy a G kategóriába lép, mint aki egyet? Ha valaki, kétszakos tanár létére, az egyik szakjából eredményes szakvizsgát tesz, a másikból nem, azt el kelle bocsátani az állásából, vagy a G kategóriába átsorolni? Azért nem folytatom to vább, mert képviselőtársaim azt gondolhatják, hogy nem komolyan beszélek, pedig nagyon komolyan. Tudom, a lehetséges válasz: mindezekről majd rendelkezik a kormányrendelet. Ezekbe a rendelkezésekbe pedig a parlamentnek már nem lehet beleszólása. De ne fele jtsék el képviselőtársaim, itt olyan horderejű kérdésről van szó, amire még nem volt példa a hazai pedagógusképzés történetében. Először mondjuk ki ugyanis, hogy a pedagógusszakvizsga és a továbbképzés elvégzése alkalmazási feltétel, s annak a diplomája, aki ezt nem teljesíti, érvénytelen. Nagyon remélem, hogy hasonló törvények a jövőben a mérnökökre, közgazdászokra és más felsőfokú diplomásokra is fognak születni, hogy a pedagógusok mint a legjobban fizetett diplomás réteg, ne egyedül árválkodjanak ebben a sorban. Nem vagyok annyira tájékozatlan, hogy ne tudnám, van olyan európai ország, amelyben hasonló rendszer érvényesül. Azt is tudom azonban, hogy az a mérnök, aki nem szerez szakmérnöki képesítést, még nem kell hogy eltávozzék a mérnöki pályáról. Eddi g a szakorvosi képesítést nem szerzett orvosokat sem tiltották el a praktizálástól. Végiggondoltuke azt, hogy beleillike ez a kritériumrendszer a magyar diplomástársadalom alkalmazási rendjébe? Nem tudom nem idézni Széchenyi Istvánt, aki úgy vélte, hogy "zsebóra alkatrészeit nem lehet beleilleszteni a toronyórába, mert öszvehangzásba kell hozni az egész művet". Félek tőle, hogy ez az "öszvehangzás" ebben a kérdésben még várat magára. A harmadik kérdés: a közoktatás és a felsőoktatás kapcsolata a két párhu zamosan tárgyalt törvényben. Ha egy mondattal kellene jellemeznem, azt mondanám, az "öszvehangzás" itt is elkelne. A továbbképzés és pedagógusszakvizsga ügyében már utaltam rá, hogy a közoktatási törvény kijelölte a feladatot a felsőoktatá snak. Remélem, a felsőoktatásnak, és nem valamiféle továbbképzési intézetnek. Erről azonban a felsőoktatási törvény semmit sem tud. A felsőfokú szakképzés szerepel ugyan a felsőoktatási törvényben, de az érettségi utáni és nem diploma utáni kurzus. Nem vil ágos, hogy kelle pedagógusszakvizsgát tenni annak, aki PhDfokozatot, vagy egy meglévő diplomája mellé egy másikat szerez a következő tíz esztendőben. És a kérdéseket itt is lehetne folytatni. A másik: a nemzeti alaptanterv műveltségi területei és a fels őoktatás kapcsolata. A felsőoktatási törvényben nincs utalás arra, hogy a tanárképzésben műveltségi területekre kellene képezni, ugyanakkor a közoktatási törvény 12. §a úgy rendelkezik, hogy az ötödik, hatodik osztályban a
