Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 10 (187. szám) - Az ülés megnyitása - Megemlékezés az Országgyűlés alsó- és felsőháza első együttes ülésének 100. évfordulójáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
4526 végighallgattam önöket csendben, figyelmesen, ugyanezt kérem. Tehát mutassák be, én kész vagyok tárgyalni bármikor arról, ha valamit találnak olyat, amivel megsértettük volna a demokráciát, amelyre sérültek volna a demokratikus intézményrendszerek, és hozzáteszem, ahol m aradéktalanul érvényesítette volna ez a koalíció a 72 százalékát. Nagyon sokszor nem érvényesítette. Egyébként, Torgyán József képviselőtársam, azt szeretném mondani, hogy ismét félreértett. Nem mindig kölcsönös ez. Ezt azért szeretném aláhúzni, én azt mo ndottam, bármikor kész vagyok - és nem a választások előtti tavasszal - elszámolni a kormányzati kötelezettségek vállalását. Ha szükségesnek tartják, akár ez év szeptemberében bemutatjuk, hogy '94. július 15e után milyen kötelezettségeket vállaltunk. Tehá t nem jó félreérteni, meg fogjuk tenni. (Taps a jobb oldalról.) Na, van amikor meg is tapsolják a koalíciót, ilyen is ritkán fordul elő. A végén még valamit. Egyébként tényleg megérne egy misét, egy parlamenti vitát, akár egy politikai vitanapot, vagy nem tudom, milyen lehetőséget, hogy vitatkozzunk arról, hölgyeim és uraim, hogy valóban rosszabbe az állampolgárok helyzete '96ban, mint '94ben volt. Tudniillik, ezek nagyon komoly kérdéseket érintenek, és igazából az emberek döntő többségét ez foglalkoztat ja. Látják, erről érdemes vitát folytatni, én mindig partner leszek. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga Mihály frakcióvezetőhelyettes úr, Fid esz. Megadom a szót. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A miniszterelnök úr előző hozzászólásában konstruktív vitát hiányolt az ellenzék részéről, most é n a Fidesz parlamenti frakció nevében hadd hozzak egy olyan kérdést a tisztelt Ház elé, amely azt hiszem, hogy valamennyiünk közös érdeklődésére tarthat számot. A múlt héten látott napvilágot ugyanis a kormány új középtávú, hároméves gazdasági stratégiája. Most tekintsünk el attól a momentumtól, hogy a kormány, az MSZPSZDSZkoalíció már 1999re tervez, és vizsgáljuk meg azt a tényt, hogy milyen módosításokat hajtott végre ezen a középtávú stratégián a kormány. A híradásunkból kiderült, hogy a kormány azért kívánja módosítani ezeket az elképzeléseket, mert több tekintetben a korábbi ígéretek sem valósultak meg. Köztudott, hogy az infláció magasabb lett, erről mind Pokorni Zoltán, mind Kádár Béla már az előbb szólt. A reálbérek jobban csökkentek a tervezettné l, a fogyasztás, az ipari termelés, a beruházások lényegesen nagyobb visszaesést szenvedtek el, mint amit a kormány 199495ben tervezett. Az egyetlen túlteljesített ígéret a privatizációs bevételek beszedése, az állami tulajdon értékesítése volt, aminek a gazdaságra gyakorolt hatását már ismerjük, azaz ezt még nem ismerjük, csak azt látjuk, hogy ilyen hatás kevés, de az energiaárak emelésére annál több hatást gyakorolt már ez a tény. A módosítások lényege, hogy a korábbiaknál a tervezettnél lényegesen lass abban fog csökkenni az infláció a kormány várakozásai szerint, és gyengébb lesz a gazdasági növekedés is. Köztudott tény, hogy 1996ra a kormány egy 20 százalékos inflációt tervezett, ez a szint mértékadó közgazdászok szerint is 2426 százalék között fog a lakulni. 1995ben 11,5 százalék volt a bruttó hazai termék, a GDP növekedése, ezek után, aki ennél gyengébb gazdasági növekedéssel számol a következő 3 évben, az azzal számol, hogy a magyar gazdaság stagnálni fog, és egyre inkább hátrábbcsúszik a keletkö zépeurópai országok versenyében. Ez a módosítás tehát nem más, mint az elmúlt két esztendő koalíciós gazdaságpolitikai hibáinak beismerése. Beismerése annak, amit a Statisztikai Hivatal számai is tükröznek. Az infláció, és itt részben hadd mondjam el még egyszer, a központi árintézkedéseknek köszönhetően is a telefondíjak emelése, postai szolgáltatások emelése, az energiaár emelésének tovagyűrűző hatása, magas szinten, 25 százalék felett stagnál. A reálkeresetek tavaly 12 százalékkal, több mint 12 százalék kal estek vissza, az idén az első negyedévben 9,5 százalékos volt a reálbérek csökkenése.
