Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 10 (187. szám) - Az ülés megnyitása - Megemlékezés az Országgyűlés alsó- és felsőháza első együttes ülésének 100. évfordulójáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:
4518 helyzetében. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a külső államadósságnak a tömege közel felére, jelentős mértékben csökkent úgy , hogy eközben nőttek az ország devizatartalékai. Az elmúlt két évben bejövő működőtőke közel 40 százaléka annak, ami az előző években összesen bejött ebbe az országba. És az sem elhanyagolható körülmény, hogy Magyarország az egyetlen állam a középkelete urópai térségben, ahol megszűnt a lakosság korlátozása a devizavásárlásban. Ez is a helyzethez tartozik. Tudom, hogy a lakosság, a közvélemény, az állampolgárok számára nem egyértelmű lefordítani a makroszintű mutatók javulását a mindennapi helyzetükre - é s ez nagy kihívást jelent. Persze aki gondolkozik, az tudja, hogy csak az ország pénzügyi, gazdasági helyzetének javulása, főbb mutatói teremtenek lehetőséget az életkörülmények javítására. Úgy ítélem meg, hogy 1996 kora nyarán elérhettük azt, hogy az orsz ág pénzügyi, gazdasági helyzete nem kritikus. Különleges beavatkozásokra nincs okunk és nincs is módunk. A június 4ei, közgazdászokkal folytatott tanácskozáson is elhangzott az a megállapítás, hogy nincs szükség a fogyasztás további megszorítására. (15.10 ) Biztosítva van az ország pénzügyi vagy pénzügyeinek menedzselése. Miként az is rendkívül fontos, hogy a jelenlegi tendenciák alapján megalapozott az ország gazdaságának átalakulása. Ugyanakkor szeretném hozzátenni - és ez a jogszabályalkotást, a parlamen ti munkát is befolyásolja - a következőt: mindezek az eredmények akkor válhatnak tartóssá, ha folytatjuk a stabilizációs lépéseket. Különben a folyamat törékennyé válik. Köztudott, vagy legalábbis sokak számára tudott, hogy változatlanul rendkívül magasak a költségvetés kamatfizetési és járulékfizetési kötelezettségei, '96ban legalább 560 milliárdot kell erre fordítanunk. Azt is tudják, hogy a kormányzatnak, az államnak meglehetősen korlátozott szerepe van az antiinflációs politika vitelében. De mindenképp en célul tűztük ki és meg akarjuk valósítani, hogy évenként legalább 5 százalékponttal tudjuk az árakat mérsékelni. Az is nyilvánvaló, hogy az elkövetkező gazdaságpolitikát egy exportvezérelt, beruházásokon alapuló GDPnövekedés teremtheti meg. S éppen ezé rt úgy ítéljük meg, hogy további átcsoportosítások szükségesek a gazdasági növekedés ösztönzésére, megalapozására. Nyitott kérdés, megoldatlan számunkra, hogy hogyan lehet továbbra is megakadályozni a reálbéreknek a csökkenését. Mindez azért is fontos, mer t igen nagyok a nemzetközi elvárások és a kormánnyal, a parlamenttel szemben felmerül állandóan az a kérdés, hogy mennyiben vagyunk szavatartók. Nagyon jó dolog, hogy a 27 fejlettek, az OECDtagállamok sorába kerültünk, jó, hogy elértük a hároméves megálla podást a Nemzetközi Valutaalappal, de ugyanakkor ezek nagyon komoly kötelezettségeket is hárítanak ránk. Olyan kötelezettségeket, amelyekből egyértelmű, hogy könnyű elveszíteni a bizalmat, de nagyon nehéz visszaszerezni. (Moraj.) Hangsúlyozni szeretném min dezekkel összefüggésben, bármennyire éleződik itt a koalíció, az ellenzék között a viszony vagy a hangnem, a kormány nem fogja hagyni kizökkenteni magát. Hajthatatlanok vagyunk a stabilizációs program és az államháztartási reform végigvitelében, hiszen ez is szükséges ahhoz, hogy biztonságot, kiszámíthatóságot teremtsünk a gazdaság és a társadalmi közélet számára. Éppen ezért én nagyon fontosnak tartom azt, hogy ne érzelmi alapon való politizálás uralja el a Magyar Országgyűlést. El kell döntenünk, méghozz á ezekben a napokban az alkotmánykoncepció vitája keretében is, hogy szükségese új alkotmány, miként és hogyan kívánjuk a parlamenti képviselők választását, akarunke egyáltalán és miként változtatásokat. Meggyőződésem szerint sehova nem vezet, ha a ciklu s felénél már választási kampányt folytatunk. Sokkal fontosabb lenne az ország dolgaival törődni. Én úgy érzékelem, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ellenzék keresse a helyét a mai közéletben és a parlamentben.
