Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP):
4509 mindenekelőtt az alkotmányos kérdések eldöntéséhez. Ezt az elvet változatlanul fenn kell tartani, fenn kell tartan i akkor is, hogyha sikerül alkotmányt elfogadnunk, akkor is, hogyha nem sikerül most alkotmányt elfogadnunk. Ebben a ciklusban is és a következőkben is. Meggyőződésem, hogy ez egy olyan alapvető elv, ami szintén a stabilitást biztosítja és az ország alkotm ányos rendjének stabilitása az a legfontosabb kérdés, ami tulajdonképpen az egész törvényhozási mechanizmust itt meg kell hogy határozza. A Magyar Demokrata Néppárt tehát részt kíván venni ebben az alkotmányozási folyamatban, a maga részéről mindent meg kí ván tenni annak érdekében, hogy sikerre vezessen az alkotmányozás, de abban az esetben tudja elfogadni az így kialakuló alkotmánytörvényt, ha valóban nagyfokú társadalmi támogatottság áll majd akkor az alkotmány mögött. Reméljük, hogy így lesz, és ennek ér dekében remélem, hogy minden politikai erő megpróbálja megtenni azt, ami tőle telik. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Általános taps.) (15.10) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Sz övetsége képviselőcsoportjait, kíváne közülük valaki fölszólalni. Nem. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Gál Zoltán úr, az alkotmányelőkészítő bizottság elnöke jelezte, hogy most nem kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. Az országgyűlési határozati javasl at általános vitáját ezért lezárom. A részletes vitára bocsátásra jövő heti ülésünkön fog sor kerülni. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszó lalásra jelentkezett Hasznos Miklós képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt. Megadom a szót. DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Cato annak idején a római szenátusban minden felszólalását vagy azzal kezdte vagy azzal fejez te be, hogy "Carthaginem esse delendam", vagyis Karthágót el kellene pusztítani. Lassan már minden felszólalásomban - legyen az napirend előtti, legyen az azonnali kérdés, interpelláció - a jogminőség kérdését szeretném firtatni; és hogy azért ne tekintse a parlament ezt egy mindenáron történő feltűnési vágyamnak, azért kértem most, hogy napirend után is mondhassam el mondandómat, amely a jogminőséggel foglalkozna. Ez az ország piacgazdaságot épít 1990 óta, legalábbis azt hirdette meg. A piacgazdaságnak egy elengedhetetlen feltétele a verseny és a minőség. A jogalkotásban, a törvényhozásban nincs kivel versenyeznünk, mert az alkotmányos helyzet alapján senki másnak nincs ebben az országban törvényalkotási joga, csakis a parlamentnek, a Magyar Országgyűlésnek van. A minőségben azonban volna mit versenyezni és volna mit javítani még ennek a parlamentnek is a múltra nézve, a közvetlen elődökre nézve és a mai új ciklusban működő parlamentre nézve is. Most a kérdést aktuálissá teszi pont az a helyzet is, hogy mos t kezdődik - lassan már kimenni se fogunk tudni, mert lezárják az épületrészt, emiatt étlenszomjan vagyunk itt, mert a büfé se működik , holnaptól kezdve kezdődik a törvényhozásnak a demokrácia működtetésében betöltött szerepéről az európai parlament vez etőinek, elnökeinek a konferenciája is. Tehát soha aktuálisabb nem lehetne a jogminőség kérdése, mint most, ebben a helyzetben. A parlament eddig még - hogy így mondjam - egy vitanapot sem szentelt a jogminőség kérdésére, nem hozott létre a minőséggel kapc solatban semmiféle ad hoc bizottságot. A jogalkotás területén pedig csak két dologtól függhet a jogszabály minősége. Itt nem lehet azt mondani, hogy
