Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
4487 azt, hogy nem lesz majd jobban, pontosabban szabályozva ez az egész kérdéskör az új alkotmányban. Várható volt, hogy éles vita lesz a társadalmi érdekegyeztetés témakörében. Ez vitát vált ott ki az egy év alatt is, vita volt a szakértők között is, vita van a szakmában és a pártok és a szakértőik álláspontjai is eltértek ebben a kérdésben. Itt a nyilvános vitában is kellő súllyal pertraktálta a parlament ezt, pro és kontra felhozva érveket, és hát azt gondolom, hogy ebben a kérdéskörben is a vita fennmaradása ellenére lehet megoldást találni, akár úgy, hogy alkotmányos szabályozási tárgy lesz, a társadalmi érdekegyeztetés témaköre is bekerül az alkotmányba, akár úgy hogy nem kerül be az alkot mányba, de más törvényben részletesen szabályozni lehet az országos érdekegyeztetést, az ágazati érdekegyeztetést, a területi, megyei szintű érdekegyeztetés kérdéskörét. Éles vitát váltott ki - ahogy erre utalt előttem összefoglaló módon hozzászóló Hack Pé ter vagy Torgyán József képviselőtársam is - a köztársasági elnök választásának a módja, valamint a parlament egykamarás vagy kétkamarás megoldása egyaránt. Ugyancsak vitát váltott ki az igazságszolgáltatási tanács léte, nem léte, szükségessége. Ez inkább az igazságszolgáltatásban dolgozó szakembereket érintette, érdekli, és nyilvánvalóan, hogy elsősorban onnan kaptunk javaslatokat. Megítélésem szerint, úgy tűnik a vita kapcsán, hogy közel kerültünk ahhoz, hogy megegyezés, konszenzus szülessen ebben a kérdé sben, de hát nem előlegezhetem meg természetesen a módosító javaslatokról jövő héten elinduló vitákat, csak mint egy összegezésképpen merném előrebocsátani azt a reményemet, hogy ebben a kérdésben a hat, illetve hét párt szakértői és képviselői megegyeznek abban, hogy ez a kérdéskör bekerüljön az alkotmányba. Éles vita volt várható és vita is alakult ki a közpénzügyek szabályozását illetően, ne felejtsük el, hogy ez az egész rész lényegileg új rész - nem teljes mértékben , de lényegileg új rész lesz az alk otmányban, rendkívül fontos garanciális elemeket, rendkívül fontos garanciális szabályokat fog tartalmazni a közpénzügyekre, a költségvetés elfogadására, a zárszámadás elfogadására, a Magyar Nemzeti Bank jogállására, az adózással kapcsolatos alapelvek elfo gadására vonatkozó rész. S végül vitát vártunk - és vita alakult ki - az új alkotmány elfogadását illetően, népszavazás útján való megerősítést illetően. (13.20) Nem volt vita abban, hogy népszavazás útján kívánja megerősíttetni az új alkotmányt minden pár t, ebben nem volt vita. Viszont kicsit zárójelbe is tettük az előkészítő bizottsági üléseken, és nem sok időt fordítottunk arra - itt az általános vitában már többen hozzászóltak viszont , hogy a konkrét folyamata, eljárása, lezajlása a népszavazásnak hog y történjen. A vita alapján azt mondhatom, hogy kismértékben változtak az egyes pártoknak az álláspontjai a különböző kérdésekben, de a legtöbb párt nyitottságot mutatott. Hiszen az általános vitának nem az volt a funkciója, hogy mindenki mereven ragaszkod va egy, mondjuk az előkészítés során kialakított álláspontjához azt indokolja csak, hanem azt, hogy pro és kontra próbáljuk meg figyelembe venni - az alkotmányjogi szakma képviselőinek az írásait, véleményét is figyelembe véve és felhasználva - egyegy jog intézmény, egyegy megoldás mellett vagy ellen szóló érveket. Ebből következően én azoknak a hozzászólásoknak örültem a leginkább, amelyek meditatív jellegűek voltak, vagy hogyha határozottan elkötelezettek voltak egy álláspont mellett, tisztességesen elmo ndták azzal az állásponttal szemben álló álláspontokat, érveket is, és a hozzászólásoknak szerintem a 7080%a ilyen típusú meditatív gondolkozó érvelő pro és kontra érveket számbavevő volt, és ez nagy nyeresége - megítélésem szerint - a magyar közjogi sza kmának is, de a felelősen politizáló közjogi kérdésekhez valamilyen módon affinitással rendelkező vagy valamennyire konyító politikusoknak egyaránt. Összegezésképpen szomorúan kell megállapítanom azt, hogy - bár a legtöbb párt hangsúlyozta azt, hogy az elj árási szabályokat, amelyeket kialakítottunk az új alkotmány koncepciójának az
