Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
4478 előkészítésében, mert azt szeretnénk elérni, hogy amit megalkotunk, az valamennyiünk közös sikere legyen. De még ha úgy is lenne, hogy a kormánypártok sikere lenne, ami - még egyszer állít om - szerintem nem így van, akkor - én azt hiszem - el kell gondolkodni annak az ellenzéki pártnak, amely csak azért ellenzi az alkotmányozást, hogy nehogy a kormánypártok politikai sikerhez jussanak. Hogy ez mennyire a demokrácia vagy az alkotmányosság me llett elkötelezett álláspont, nem csak szűk pártpolitikai érdek. Adott esetben korlátolt elfogultság az a szempont, hogy csak azért ne szülessen meg most az alkotmány, mert akkor, jaj, a kormánypártok sikerhez jutnának. Szeretném hangsúlyozni még egyszer, nem a kormánypártok sikere lenne, hanem a magyar demokrácia iránt elkötelezettek és az alkotmányosság iránt elkötelezettek közös sikere lenne, azoké, akik ennek a patkónak valamennyi oldalán ülnek és akik a felszólalásaikkal is kifejezték ilyen irányú eltö kéltségüket. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az SZDSZ véleményét képviselőtársaim a vitában elmondták. Az SZDSZ részéről voltak, akik többször is megszólalva, az alkotmány szinte minden részével kapcsolatban elmondták a véleményünket, felszólalt a frakciónk részéről Bauer Tamás, Dornbach Alajos, Fodor Gábor, Gulyás József, Hankó Faragó Miklós, Horn Gábor, Juhász Pál, Kaszás Tibor, Kőszeg Ferenc, Molnár Péter, Mészáros István László, Szigethy István, Tardos Márton és Wekler Ferenc. Az ő felszólalás aikat, az őáltaluk elmondott érveket az egyes intézményekkel kapcsolatban nem kívánom megismételni, mert szemben egy korábbi megszólalással, én azt gondolom, hogy ebben a vitában a felszólalók szinte kivétel nélkül mind alapos szakmai érveket alapos felkés zülés után mondtak el. Ezeknek a hátralévő tízenegynéhány percben a megismétlésére nincsen mód. Én a zárófelszólalásomban azon túl, hogy az alkotmány megalkotásának szükségessége mellett érvelek, szeretném felhívni a figyelmet az igazán vitatott kérdésekk el kapcsolatban néhány elemre. Három kérdéskörről kívánok szólni: az emberi jogok problémájáról, az elnökválasztás módjáról, illetőleg a két kamara és az ehhez kapcsolódó érdekképviselet vagy érdekegyeztetés kérdésköreiről. Az első téma nagy vitát váltott ki, és ezzel kapcsolatban elmondhatjuk azt, hogy általában a vitának két vonulata volt, kétféle vitatéma került elénk. Az egyik, ahol nagyon világos volt, hogy igazából alapvető kérdésekben nincs véleményeltérés a pártok között. A meglévő véleménykülönbség eket az intézmények részleteit tekintve a vita későbbi fázisában lehet kompromisszummal közelíteni egymáshoz. Meggyőződésem, hogy az alkotmányelőkészítő bizottság a későbbiekben fog élni azzal a lehetőséggel, hogy nagyon sok ilyen ponton módosító indítván yokat fog ötpárti támogatással elfogadni. A vitának a másik vonulata - és idetartozik az elnökválasztás kérdése is , ahol hosszúhosszú évek óta nem közelednek egymáshoz az álláspontok. Tegnap azt hallhattuk egyik képviselőtársunktól, hogy nem hallott vél eményt, nem hallott érvet a parlament általi választás mellett. Majd a képviselőtársunk elhagyta a termet, és így nem volt alkalma hallani például Kutrucz Katalin kitűnő felszólalását, aki nagyon hosszan sorolt fel érveket a parlament általi választás, ill etőleg a hatályos alkotmányos berendezkedés mellett. De arra kell számítani, és én a magam részéről maximálisan szeretném kifejezni a tiszteletemet azok álláspontja iránt, akik más véleményen vannak, mint én, akik a közvetlen választás hívei. De ezek az ál láspontok 198889ben már megütköztek. Szinte valamennyi érv, valamennyi vitán újra és újra előkerült. Ugyanezek az érvek jelennek meg az érdekképviseletek leveleiben, ugyanezek az érvek jelennek meg a szakmai dokumentumokban, ugyanezek mellett az érvek me llett folyik, folyt a vita Lengyelországban vagy Grúziában, vagy Oroszországban, vagy a világ más tájain, Namíbiában vagy DélAfrikában az utóbbi időkben. (12.30)
