Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
4474 amely egyetértett ebben az alkotmánykoncepcióban, nemcsak a jelenlegi Országgyűlésben képvisel egy 90 százalékos többséget. Az előző Országgyűlésben is egy, azt hiszem, 88 százalékos vagy 89 százalékos többséggel rendelkezett ugyanez a jelenlegi hat frakció, ugyanez az öt párt, amelyik ezt az alkotmánykoncepciót megalkotta. Tehát egy egész nyolcéves politikai időszak meghatározó többsége az, amely ezt az alkotmánykoncepciót megalkotta. Nyolc éven keresztül képviselte politikailag a magyar társadalom nagy többségét az a hat frakció, amely ott áll e mögött az alkot mánykoncepció mögött. Ezért azt gondolom, hogy Hasznos képviselőtársunk ellenvetése nem megalapozott. Végül egy utolsó érvet szeretnék abban az összefüggésben megemlíteni, hogy vajon szabade az Országgyűlésnek alkotmányozni. Azt szokták mondani manapság, hogy amikor ezt az alkotmányt alkotja az Országgyűlés, akkor nem veszi figyelembe a társadalom véleményét. Nos, én azt hiszem, hogy ez nem igaz. Amikor ez az alkotmány készül, akkor az alkotmányt készítők messzemenően figyelembe veszik a társadalom vélemén yét. Idejüket nem rabolva, hadd hozzak föl csak három, de nagyon különböző természetű példát erre. Az egyik dolog, amikor ez az alkotmánykoncepció, eltérően a klasszikus polgári alkotmányoktól, mint például a francia, az amerikai, a nyugatnémet, a svéd vag y a legújabb cseh alkotmány, állami kötelezettségként megfogalmazza az úgynevezett második generációs gazdasági, kulturális, szociális jogokat. Olyanokat, mint a szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog. Olyanokat, mint a biztonsághoz és egészséges kö rnyezethez való jog. Akkor az alkotmány tükrözi a társadalomnak azt az elvárását, hogy legyenek alkotmányos garanciák arra, hogy a mindenkori kormány és a mindenkori Országgyűlés ilyen típusú döntéseket hoz. Tehát, második példám, más jellegű példa. Nem tu dom, hogy mi a társadalom véleménye arról, hogy a jegybank független legyen a mindenkori kormánytól, ahogy ezt a koncepció rögzíti, és ahogy ezt a kérdést én tegnap itt fölszólalásomban részletesen tárgyaltam. Ezt nem tudjuk. Azt azonban jól tudjuk, hogy a magyar társadalom az egyik legnagyobb bajnak tekinti az inflációt, a forint romlását, és egyik legfontosabb elvárása, hogy a kormány tegyen meg mindent ennek elhárítására. Azt is tudjuk, hogy a független jegybank intézménye szerte Európában az az intézmén y, amelyik intézményes garanciát teremt az infláció leküzdésére. Ezért amikor a független jegybank intézményét iktatjuk az alkotmányba, akkor a társadalomnak azt az általános véleményét érvényesítjük, hogy szorítsuk vissza az inflációt. Negatív értelemben is figyelembe veszi ez az alkotmánykoncepció, az alkotmányozó Országgyűlés a társadalom véleményét. Amikor például állást foglalunk az elnökválasztás kérdésében, és fönntartjuk azt a jelenlegi állapotot a koncepcióban, hogy az Országgyűlés választja a közt ársasági elnököt, akkor tudjuk, hogy sokféle vélemény van a társadalomban erről, mint ahogy itt a Házban is, de azt is tudjuk, hogy a társadalom nagy többsége nem ellenzi a közvetett, Országgyűlés általi elnökválasztást. Hiszen volt már egy népszavazás, ah ol kis többséggel ez az elnökválasztási mód kapott többséget, amely népszavazást - mint tudjuk - a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz, a Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt kezdeményezett 1989ben. Volt már egy ilyen népszavazás, és volt egy másik népszavazás, ismét a közvetlen elnökválasztás ügyében - Király Zoltán egykori képviselő kezdeményezte , ahol 15 százaléknál alacsonyabb volt a részvétel. Ez azt mutatja, hogy a magyar társadalom nem ellenzi azt, hogy megmaradjon az elnökválasztás jelenleg i rendszere. Nem igaz tehát, képviselőtársaim, hogy ez az alkotmánykoncepció ne lenne összhangban a magyar társadalomnak az alkotmánnyal és a magyar gazdasági és társadalmi renddel kapcsolatos elvárásaival. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok és az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Még vannak felszólalásra jelentkezők, de a korábbi megállapodásnak megfelelően a házbizottság ülésén létrejött megállapodás alapján az egyes
