Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
4466 egyszeri vétójogi lehetősége lenne . Na most, az más kérdés, hogy érdemese egy ilyen szűkkörű második kamarának a létrehozatala, vagy nem érdemes ennek a létrehozatala, azonban azt gondolom, hogy azok, akik azt az érvet mondják, hogy mi a hatalmunkat, esetleges hatalmunkat féltenénk egy il yen második kamarától, akkor mi azt mondhatjuk erre, hogy ez nem egy valóságos hatalommal rendelkező második kamara, majd legfeljebb néhány hétre elodázhatja az első kamarának, a képviselőháznak a döntését, s a képviselőház ugyanúgy, pontosan ugyanabban a formában másodszor is elfogadhatja a döntést. Nem jelenthetne ez mást, mint tulajdonképpen a döntéshozatalnak az elhalasztását, időigényesebbé téve a törvényhozást és nem tudom, hogy erre vane szükség akár a második kamarára elköltött pénzre, akár az idői gényesebb törvényalkotásra. Persze, lehetnek ennek előnyei is. Nagyon szép lehet egy kétkamarás rendszer, ezzel el lehet játszogatni, csak az a kérdés, hogy ebben a gazdasági helyzetben és egy ilyen átalakuló gazdaságban, ahol igen sok törvényt kell meghoz ni, akkor most a játszadozáson kelle törni a fejünket, vagy pedig azon, hogy jól működő parlamentáris rendszere legyen Magyarországnak. Azonban nem esett szó jó néhány kérdésről, hogy egy ilyen előzetes népszavazásnak miről kellene még szólnia. Sok kérdés ről szólhatna még, egyet említettem például, az ügyészség esetét, de azt hiszem, hogyha ezt a megoldást választjuk, akkor mindenképpen számos olyan kérdésnek kellene még szerepelnie, amit még a népnek akkor el kellene döntenie. Tehát nem lehet leszűkíteni akkor az előzetes népszavazás kérdését is. A koncepciónak most konkrétan egyes pontjairól szeretnék néhány észrevételt tenni. A második rész első helyén szerepel az emberi jogokkal való foglalkozás. (11.30) Nagyon fontos dolog az, hogy ez a rész - az én v éleményem szerint - előrekerült, amit már többen kifejtettek, hogy milyen fontos az, hogy az emberi jogok kérdése az szimbolikusan is megelőzi az államszervezet létét az alkotmányban, ezzel is kifejezésre juttatja, hogy a magyar alkotmány, új magyar alkotm ány középpontjában maga az ember, a szabad polgár áll, és nem pedig az állam, nem az államért van a polgár, hanem az állam van a polgárért. Itt említi meg a koncepció az élethez való jogot, elsőként a jogok között. Itt, ezzel kapcsolatban fölmerül a halálb üntetés kérdése, annak tilalma, hisz az Alkotmánybíróság ebből a jogból vezette le a halálbüntetésnek a tilalmát 1990 őszén Magyarországon. Azonban pont tegnap merült föl másik kérdés is, hogy az élethez való jog az mással is összekapcsolódhat, és Kutrucz Katalin tegnap éppen az eutanázia kérdésében vetette fel, hogy az élethez való jog az valójában, például az eutanáziához akkor majd hogyan fog viszonyulni. Én említenék még egy kérdést ezzel kapcsolatban. Az élethez való jog szerintem még az abortusz kérdé sét is ugyanúgy fölveti. Fölveti azt a kérdést, hogy mikortól kezdődik nyilván az élet, és kinek van joga rendelkezni az élet és halál kérdése felett. Tehát a kérdéskör meglehetősen bonyolult véleményem szerint. Különösen fontos az emberi élet megemlítése, az élethez való jog megemlítése ma, hisz csak két nappal ezelőtt volt annak a hétéves évfordulója, amikor a Mennyei Béke terén, Pekingben leverték a demokratikus diákok mozgalmát kommunista pribékek, és több ezer ember halálával és tízezrek elhurcolásával járt ez együtt. Fontos eleme a koncepciónak - véleményem szerint - az érintett beleegyezése nélkül történő orvosi kísérleteknek a tilalma, ami még rendkívüli helyzetekben sem számolható fel. Sok szó esett itt már az alapvető emberi jogokról - az úgyneveze tt első generációs jogokról , vagyis a második, harmadik generációs jogokról az úgynevezett szociális, kulturális jogokról, s ezek megítéléséről. Ezt is elmondtuk már többször - csak röviden utalok rá , hogy véleményünk szerint az alkotmány koncepciója h elyesen tartalmazza ezen jogokat, lehet hogy némi finomításra szükség lehet még természetesen, de azt mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy legyenek olyan jogok, amelyek a polgárok számára egyértelműen kifejezik és megmutatják, hogy ezek a jogok számukra
