Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
4464 alkotmányelőkészítő bizottság ülésén felmerülhet, hogy erről a kérdésr ől beszéljünk, azonban a világon számos példa van arra, hogy egykamarás parlament választ köztársasági elnököt. Ez van Izraelben, noha ott egy meglehetősen furcsa megoldást találtak ki most az utóbbi időben, hogy a miniszterelnököt viszont közvetlenül vála sztja a nép, de a köztársasági elnököt akkor is a parlament választja. Vagy Szlovákiában egykamarás választja az elnököt, hasonlóan Magyarországhoz, illetve Csehországban is egykamarás, az alsóház választhatta csak meg Václav Havel köztársasági elnököt. Ne m mondom, hogy egy esetleges elektori rendszer iránt lehetetlen a nyitottság. A szakértői vélemények is meglehetősen megoszlottak voltak a köztársasági elnök választásának kérdésében, elég itt talán arra utalnom, hogy akár Sári professzor úr, akár Kukorell i professzor úr véleménye merőben ellentétes volt a bizottsági ülésen kifejtettekkel, mert ezek hosszas, évtizedes viták már én azt hiszem, semmi újat nem tudunk ezekben a kérdésekben, azt gondolom egymásnak, elmondani, valamilyen módon ezt a vitát előbb v agy utóbb le kell zárni, és dönteni kell ebben a kérdésben ilyen vagy amolyan módon. (11.20) Szoktak hivatkozni arra is, hogy az Egyesült Államokban is ugye, ahol valóban prezidenciális a rendszer, közvetlen elnökválasztás van, azzal a né mi kis formai hibával, hogy itt azért egy elektori rendszer érvényesül, és valójában nem az Egyesült Államok népe választja az Egyesült Államok elnökét, hanem az Egyesült Államokat alkotó államok népe választja az Egyesült Államok elnökét, amiből az a lehe tőség adódik, hogy akár úgy lehet valaki az Egyesült Államok elnöke, hogy kevesebb szavazatot kapott, mint a másik jelölt, aki több szavazatot kapott, mert az elektori rendszer számára ezt a lehetőséget biztosítja. Tehát akik emellett érvelnek, ezt is szám olják be az érvelési lehetőségek közé. Az 1946os I. törvény, amely Magyarországon a köztársasági államformát bevezette, az arról szólt akkor, hogy a köztársasági elnököt nem lehet közvetlenül újjáválasztani. Én ezt a lehetőséget továbbra is megfontolandón ak tartom, akár azzal is, hogy megemeljék a köztársasági elnök megválasztásának időtartamát öt évről hat évre, de mindenképpen egy olyan lehetőséget teremtene, amely a köztársasági elnöknek nagyobb függetlenséget biztosítana, hisz az újjáválasztása érdekéb en nem kellene akkor semmiféle, sem parlamenti többségre, sem egy esetleges elektori testület többsége felé kacsingatni bármely elnöknek, hanem ettől függetlenül cselekedhetne. Ilyen elektori választás van egyébként a Német Szövetségi Köztársaságban is meg Olaszországban is. Mind a két helyen kétházas a parlament valóban; Olaszországban mindkét kamara és a regionális tanácsoknak a küldöttei alkotják az elektori testületet, a Német Szövetségi Köztársaságban viszont az alsóház - itt a felsőház nincsen benne, hanem pedig - a tartományi parlamenteknek a küldöttei alkotják azt a testületet, amely megválasztja a szövetségi elnököt. Felmerült Bihari Mihály indítványában még az is, hogy a halálbüntetés kérdését népszavazásra kellene bocsátani. Nos, ezzel kapcsolatba n a halálbüntetés kérdésében 1995. november 8án született határozat az alkotmányelőkészítő bizottság ülésén, ahol felmerült, hogy az élethez való jog és a halálbüntetés tilalma az alkotmányba hogy kerüljön bele; ahol a Magyar Szocialista Párt kifejezette n amellett érvelt - ha jól emlékszem, Csizmadia László vett részt akkor a bizottság ülésén , hogy az alkotmány zárja ki a halálbüntetésnek az intézményét, tehát egyértelműen mondja ki azt, hogy a halálbüntetés Magyarországon kizárt, ne csak az élethez val ó jogot ismertesse. Ehhez képest tűnik számomra természetesen meglepő megoldásnak, hogy bocsássuk népszavazásra a kérdést. Erről már érzelmesebb vita is folyt itt a Ház előtt, és ha mi Európába akarunk menni, úgy gondolom, akkor, amikor elfogadtuk azt az e mberjogi egyezményt, amely tiltja Magyarország számára a halálbüntetésnek a bevezetését vagy a halálbüntetésnek a megtartását, akkor ebben az esetben erre is gondolni kell. Ha ezt népszavazásra akarjuk kiírni - számomra természetesen ez nyilvánvaló, hogy a magyar lakosság döntő többsége, szerintem legalább 90%a támogatná a halálbüntetés bevezetését - én azonban azt gondolom, hogy akkor fel kellene tenni azt a kérdést is, hogy a magyar lakosság, azzal együtt, hogy évente öttíz embert maximum halálra ítélne k és kivégeznek, azzal együtt azt is
