Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
4441 A másik az, amiről az előbb szóltam: az országgyűlés 2/3a által elfogadott törvényt nép szavazáson erősíttetnék meg - ebben az esetben még mielőtt a népszavazásra sor kerül, a megfelelő jogszabályokat erre vonatkozóan ki kell dolgozni és a parlamentnek el kell fogadnia. Vita van, és vita lehet ebben az esetben természetesen arról, hogy a néps zavazás tárgya mi legyen. Több hozzászóló, több képviselőtársam is felvetette az aggályait ezzel kapcsolatban, csatlakozom az aggályokhoz, hiszen feltehetően egy 200250 paragrafusból álló, a jelenlegihez képest terjedelmesebb, részletesebben szabályozó al kotmánytörvényünk lesz. Ennek az alkotmánytörvénynek egy, kettő vagy három intézményével, paragrafusával ha valaki nem ért egyet, akkor nagy valószínűséggel az egész ellen fog szavazni, márpedig egy óriási fiaskó lenne a magyar alkotmányozás történetében, hogyha az állampolgárok ezen megerősítő szavazáson nem megerősítenék, hanem elvetnék az új alkotmány koncepcióját. Jogilag nagy probléma nem lenne, mert a jelenleg hatályos alkotmány működőképes. Konzerválná egy ilyen elvető népszavazás tulajdonképpen a j elenleg hatályos alkotmányt, egy konzerváló döntés lenne, ha úgy tetszik eredményét tekintve, egy konzerváló döntés lenne az állampolgárok részéről, a szándékokról nyilván nem tudok nyilatkozni. A másik megoldás, hogy ne az egész törvényt bocsássa né pszavazásra, megerősítésre a parlament, hanem csak az alkotmánynak az általános rendelkezéseit, a fő, az emberi jogokra vonatkozó rendelkezéseit és esetleg a főbb elveit. Megítélésem szerint ez jobb megoldás, azonban ebben esetben feltehetően éles vitákat és hosszan tartó vitákat kell folytatni arról, hogy vajon melyek azok a részei az új alkotmánynak, amelyek népszavazást igényelnek és melyek azok, amelyek nem. Ez az utóbbi megoldás, hogy úgy mondjam, megkettőzné az alkotmányt, lenne akkor az alkotmánynak népszavazáson megerősített része, és lenne népszavazáson nem megerősített, hanem parlamenti 2/3os többséggel elfogadott része. Felvetődik akkor az a kérdés, hogy a későbbi módosítás során a két rész ugyanúgy legyen módosítható, vagy pedig mondjuk egy vagy két évig a népszavazáson megerősített részt nem lehetne módosítani, a többi részét, azt igen, és mondjuk egy vagy két év eltelte után pedig az egész törvény osztaná az alkotmány módosítására vonatkozó szabályoknak a sorsát, vagyis ha marad a kétharmados s zabály, akkor az összes országgyűlési képviselő kétharmada dönthetne erről. Ebben az esetben tehát további, részleteiben is végiggondolandó problémák vetődnek fel, és ezeket a problémákat véleményem szerint ősszel össze kell szedni, számba kell venni, rész letes megoldást kell találni, egyetértésre kell jutni és jogilag szabályozva biztosítani kell az új alkotmány népszavazásra bocsátásának a tárgyi körét, az eljárás módját, az érvényességi szabályokat és az eredményességi szabályokat egyaránt. Felvetődött, több képviselőtársam a vitában is felvetette Maczó Ágnes, Salamon László korábban is, különböző konferenciákon, hogy indokolt lenne egy úgynevezett - én így nevezném - kivételes hosszú eljárásban való elfogadása az új alkotmánynak. Itt a holland alkotmányn ak az elfogadási rendjére szoktak hivatkozni, amely kuriózum. Meg kell mondjuk, hogy kuriózum a nemzetközi alkotmányozás történetében, más országban nem alkalmazzák ezt az esetet, nevezetesen az egy parlamenti választással elválasztott, két országgyűlés ál tali megerősített alkotmányozási eljárást. Hozzá kell azonban tenni azt, hogy a holland alkotmánynak az alkotmány revíziójára vonatkozó szabálya úgy szól, hogy amennyiben a két kamara elfogadja az új alkotmányt, utána fel kell oszlatni a parlament mindkét kamaráját és új választásokat kell kiírni, majd az új választások után összeült két kamara megtárgyalja a korábbi két kamara által elfogadott alkotmányt, és kétharmados többséggel kell hogy elfogadja. (9.20) É rdekes, de szerintem nem járható út. Érdekes megoldás, igazán nem járható út. Azt gondolom, hogy nagyon stabil alkotmányok esetében indokolt ennyire megnehezíteni az alkotmánynak a revízióját. Én úgy gondolom, hogy a magyar alkotmány, bár közjogi alapszerk ezetét, intézményeit tekintve időtálló és stabil, azonban nem annyira stabil, nem olyan hosszú időszak alatt elnyert
