Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - JUHÁSZ FERENC (MSZP):
4435 feladatot, a rendkívüli helyzetekben külön szabály szerint végrehajtott, országon belüli katonai fellépést, valamint azt a kitételt kell tartalmaznia, hogy a törvény a honvédelmi kötelezettséget, a fegyveres erők számára fela datot csak a fentiek keretén belül, azok maradéktalan végrehajtása érdekében fogalmazhat meg. A katasztrófavédelemmel kapcsolatosan a fegyveres erők bevonására akkor kerülhet sor, ha egy adott esemény a veszélyhelyzet szintjét legalább regionális körben el éri, egyéb esetben általában a rendvédelmi szervezeteket, adott esetben a polgári védelmet kell igénybe venni. Ezt azonban a rendkívüli helyzeteknél kell szabályozni, illetve a katasztrófavédelem törvényi szabályozása körében lehet további lehetőséget adni arra, hogy amennyiben az élet- és vagyonbiztonság közvetlen oltalmazására, a helyi rendvédelmi erők nem elégségesek, sürgősségi alapon igénybe vehetők a fegyveres erők. A honvédség irányítása tekintetében az alkotmány megfogalmazás szintjén érdemi változt atásra nincs ok. A koncepció jelenlegi szövegében egyetlen eltérés mutatkozik, a honvédelmi miniszter megnevezése helyett a kormány kijelölt tagja kifejezés szerepel. Bár nyilván pontosításnak szánták, ez valójában pontatlanabbá teszi a szöveget. A kormány irányítási hatásköre ugyanis eddig sem volt kétséges, és ezt nyilvánvalóan mindig valamely tagján keresztül gyakorolta eddig is. A honvédelmi miniszter azonban nem a kormány, hanem saját jogán szerepelt az irányítók között, amit a honvédelmi törvény szede tt részletezett jogosítványkatalógusba. A kérdéses megfogalmazás azonban a kormány bármely tagjára vonatkozhat, azaz nem mond többet, mint azt az evidenciát, hogy a kormány a hatáskörét a tagjain keresztül gyakorolja, hiszen a többi miniszternek természete sen nincsen a fegyveres erőkre általában meghatározott külön hatásköre. Amennyiben arról van szó, hogy a határőrség esetében az irányító miniszter jogait a belügyminiszter gyakorolja, akkor azt kell beírni minden további körülményeskedés helyett. A határőr ség státusa és irányítása tekintetében a kifejtettekre tekintettel úgy gondolom, hogy a fegyveres erőkre jelenleg is vonatkozó szabályokat kell alapul venni, ebből a szempontból zavarkeltő, hogy míg a honvédségnél a szöveg külön utal az irányító miniszterr e, addig a felsorolt rendvédelmi szerveknél nem, mintha azok közvetlenül tartoznának a kormány irányítása alá. Ez természetesen lehetséges - csak nem indokolt az ilyen eltérés a honvédséghez képest , nem is beszélve arról, hogy az érintett rendvédelmi sze rvekről szóló jogszabályok éppen a honvédelmi miniszter mintájára szabályozzák az egyes irányító miniszterek jogkörét. A honvédelemről mint külön törvény szabályozási tárgyáról feltétlenül szólni kell, azonban a jelenlegi megfogalmazásból nem egyértelmű, h ogy a Magyar Honvédségről vagy egységesen a honvédelemről és a honvédségről kell törvényt alkotni. Egyébként ez utóbbi annyiban kívánatosabb, hogy nemrégen született meg hosszú vajúdás után az utóbbi alapon álló honvédelmi törvény, és ezért aránytalan terh et jelentene az alkotmány után pusztán formai okokból ezt újabb törvénnyel felváltani. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi kötelezettségek természetének tisztázása szempontjából fontos lenne annak világos kimondása, hogy a hadkötelezettség valamennyi formá ja szükségképpen honvédelmi érdekű tevékenységet kell, hogy jelentsen. Ez a polgári szolgálat esetén kap valódi fontosságot, hiszen ez nem kapcsolódik közvetlenül szervezetileg a honvédelem intézményrendszeréhez. Ugyanakkor itt is igaz az a szabály, hogy a z állampolgárokat csak világosan meghatározott alkotmányos célú kötelezettségekkel lehet terhelni. A honvédelem csak akkor felel meg céljának, ha azt minden formájában a honvédelmi érdek szerint teljesítik, ellenkező esetben munkakötelezettségről lenne szó . Erre tekintettel a szövegben is a fegyver nélküli katonai szolgálat mellett a honvédelmipolgári szolgálatot kellene szerepeltetni. Komoly és kiemelkedő előrelépés a gazdasági szolgáltatási kötelezettség és az ezzel összefüggő arányossági követelmény alk otmányba foglalása, és hasonlóképpen eredmény a hivatásos szolgálat önálló megjelenése a honvédelemmel kapcsolatban, ugyanakkor érthetetlen, hogy miért ragaszkodik a koncepció a katonák párttagságának tilalmához. Ez a megoldás nem csupán azzal nem vet szám ot, hogy egy többpártrendszeren alapuló parlamentáris demokráciákban a pártokhoz való tartozás minden állampolgárnak - így az egyenruhásnak is - alapvető politikai szabadságjogai közé tartozik - mellékesen választópolgárként is
