Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
4431 Ahogy Kilényi p rofesszor említette, negatív jogalkotási tevékenységet végez, a koncesszió szerint az Alkotmánybíróságnak a jogszabályok megsemmisítésére irányuló joga nem jelentheti azt, hogy a jogszabály egyes rendelkezéseinek tartalmát megváltoztathatja. Az alkotmánysé rtés miatt megsemmisített jogszabályi rendelkezések kiiktatása az adott jogszabályból azonban elkerülhetetlen tartalmi változásokat eredményez, erre utalt már Dávid Ibolya is. Elvi jelleggel azonban megvitatni és nem eldönteni a szószékről, hogyha a változ ás óhatatlanul bekövetkezik, annak a jogszabály alapvető tartalmát, célját mennyiben szabad érintenie. Ez egy később eldöntendő kérdés, úgy gondolom a normaszöveg megalkotásának az időpontja lesz erre alkalmas időpont. Az Alkotmánybíróság hatáskörének megh atározásánál a jelenleg hatályos szabályozás és a koncepció tartalma között eltéréseket találunk. A szakmai előkészítésben és vitákban résztvevők többsége egyetértett abban, hogy a feladat- és hatásköröket taxatíve kell felsorolni az alkotmányban. Az utaló szabályt mellőzni kell, amely arra utal, hogy törvény még megállapíthat hatáskört az Alkotmánybíróság részére, s nem további, esetleg feles törvényekre bízni a hatáskörök megállapítását. Amennyiben az alkotmány hatálybalépése után módosítani szükséges a v onatkozó szabályozást, az alkotmánymódosítást kell hogy jelentsen a garanciális szempontokra tekintettel. Véleményem szerint nem mellékes az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése, illetve az önkormányzatok és más állami szerv ek hatásköri összeütközésének megszüntetésre irányuló alkotmánybírósági hatáskör. A koncepcióból hiányolom az erre vonatkozó javaslatot, holott a hatályos törvény tartalmazza és nevesíti ezt a hatáskört. A koncepció viszont csak az állami szervek közötti h atásköri vitákra utal, természetes és a bíróságokat érintő hatásköri vitákat tartalmazza, illetve ezek eldöntésére hatalmazza fel a Alkotmánybíróságot, hatalmazná fel. Vagy az Alkotmánybíróságot kell felruházni az önkormányzatok, illetve önkormányzatok és más állami szervek közötti hatásköri vita eldöntésére, erre utaló hatáskörrel, vagy akkor el kell dönteni a bíróságoknál, hogy bírói hatáskörbe utaljuk ezt a kérdést. Az alkotmányelőkészítő bizottsághoz érkező szakértői vélemények, észrevételek, javaslato k között több helyen szerepel az indítványozók körének ésszerű határok közé szorítását célzó javaslat reflexiója. Jelenleg a bárki indítványozói kör túlságosan szélesnek látszik. Az ésszerű határ tartalmi kifejtés nélkül viszont nem mond semmit a koncepció ban. A közvetett és a közvetlen érintettség, illetve érdekeltség kategória bevezetését javasoljuk az indítványozásra jogosultak körének megjelölésénél. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítványozók körével és az alkalmazandó jogkövetkezményekkel együtt k ell meghatározni. Így például a bíróság ítéletével kapcsolatos alkotmányjogi panasznál az alkotmányellenesség megállapítása esetén a félnek alanyi joga legyen az eljárás újra felvétele. Az új eljárásban az alkotmányellenes jogszabály nem alkalmazható. Az o rvoslás esetleg további szabályait az alkotmánybíróságról szóló törvény, illetve a megfelelő eljárásjogok rendezhetnék. Az alkotmányjogi panaszt elbíráló alkotmánybírósági határozat a jövőre nézve erga omnes hatályú, mindenkire kötelező, a konkrét ügyben v iszont az alkotmánybíróságot sem kasztrációs, tehát megsemmisítési, sem reformatorikus jogkör nem illeti. Az Alkotmánybíróság nem rendelkezhet a jogerős bírósági vagy más határozat felől a büntetőeljárás felülvizsgálatát kivéve. Milyen eljárási szabályokat rögzítsen az alkotmány? A koncepcióban négy pontban összefoglalva lehet megtalálni a vélt legfontosabb szabályokat. Az Alkotmánybíróság döntési jogkörrel felruházott testületei a teljes ülés és a háromtagú tanácsok. Mivel valamennyi feladat- és hatáskört az alkotmány nevesíti, szükségtelen a két testület döntési jogkörét az alkotmány szintjén szabályozni. A hatásköri megosztás az Alkotmánybíróságról szóló törvényre tartozó kérdés, ellenkező esetben kiürülhet az Alkotmánybíróságról szóló törvény. Az alkotmá nyi szabályozás arányaiban eltúlzott, túlságosan mély és aprólékos lesz, a kétharmados többséget igénylő Alkotmánybíróságról szóló törvény jelentősége pedig csökken, tehát a két törvény összefüggéseit alapvetően figyelembe kell venni. Ugyanez vonatkozik az indítványt tevők és a jogalkotók jogosítványaira is. A szabályozás szükséges és elégséges szintje az Alkotmánybíróságról szóló törvény.
