Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MOLNÁR JÁNOS (MSZP):
4420 szabály, hogy kivételes rendelkezések bevezetése és egyedi alkalmazása is csak akkor lehetséges, ha a szüksége s eredmény másképp nem érhető el, és csak abban a mértékben, ami az eredmény eléréséhez szükséges. Az állam, az állami szervek és tisztségviselők felelősek a rendkívüli intézkedések indokolt és arányos megterhelést okozó alkalmazásáért, és az államnak bizt osítania kell a méltányos kártalanítást azoknak, akik indokolatlanul vagy aránytalanul szenvedtek károkat. Az alkotmánynak pontos és kategorikus, kizáró jellegű tartalmi meghatározással kell rendelkeznie a rendkívüli helyzetek típusáról. Alapvető szabályoz ási elvként kell kezelni, hogy az alkotmány, illetve a vonatkozó törvény akkor tesz eleget a garanciális követelményeknek, ha szigorú és megkerülhetetlen feltételekhez kötött határvonalat húz a rendes és a rendkívüli jogrend területe közé. Ezért helyeslend ő az a megoldás, amely a szükséghelyzetet egyértelműen a belső eredeti válsághelyzet számára tartja fenn. Hasonlóképpen elfogadható az is, hogy a katasztrófahelyzet alkotmányi megfogalmazásával megszűnne az a jelenleg létező lehetőség, hogy a természeti va gy ipari csapás egyaránt lehet indoka a szükségállapot vagy a vészhelyzet kihirdetésének is. Támogatandó az a javaslat is, hogy a jelenlegi alkotmányban szereplő zavaros státuszú felhatalmazás, amely a fegyveres csoportok váratlan betörése esetére szól, v alamilyen világosabb megfogalmazást kapjon, és kapcsolatot alakítsanak ki a fegyveres védelem alapesete és ezen speciális eset között. A váratlan betörés esetére fenntartható az a jelenleg is érvényben lévő szabály, hogy az ország fegyveres védelmi tervébe n meghatározott oltalmazó, elhárító intézkedések elrendelésére a kormány jogosult. Ezek a javaslatok kiegészíthetők azzal, hogy amennyiben a váratlan betörés eseti marad, azt nem követi idegen hatalom olyan támadása, amely az ország szuverenitása ellen irá nyul, akkor a köztársasági elnök térben és időben korlátozott, helyi rendkívüli állapotot vezethet be. Tekintettel azonban az előbbiekben kifejtett követelményeikre is, határozottan elvetendő az új, rendkívüli helyzettípus, a megelőző védelmi helyzet bevez etése. Abban az esetben ugyanis, ha váratlan betörés esetét levesszük az úgynevezett megelőző védelmi helyzet kategóriájából, akkor nem marad más, mint az úgynevezett idegen hatalom részéről megnyilvánuló súlyos fenyegetettség, ami semmiképpen sem eléggé k övetkező tartalmú kifejezés ahhoz, hogy egy új, rendkívüli helyzettípus tartalmi meghatározását adja. Nem világos előttem, hogy például mitől súlyos a fenyegetés: attól, hogy a fenyegető komolyan gondolja, vagy attól, hogy mi komolyan vesszük? Ezzel kapcso latban az sem világos, hogy mit jelent az, hogy az ilyen megelőző védelmi helyzetben hozott, de nem a közvetlen fegyveres betörésre vonatkozó szabályok jóváhagyásáról az Országgyűlés 15 napon belül dönt. Abban az esetben ugyanis, ha van 15 nap, hogy az Ors zággyűlés mérlegelje, vajon az idegen hatalom tényleg olyan komolyan fenyegete minket, akkor nem kell azt a hatáskört a kormányhoz telepíteni. A fennmaradó 3 helyzettípust, tehát a fenyegetettségi helyzet, a korlátozott védelmi helyzet, a teljes védelmi h elyzet meghatározása támogatandó, a javasolt intézményi rendszer és hatásköri átrendezések azonban nem. Én úgy gondolom, hogy a szöveg maga is rendkívül széteső, a négymondatos bekezdés három egymást követő mondata tartalmazza azt az információt, hogy a re ndkívüli állapotot az Országgyűlés hirdeti ki, és két mondat azt, hogy az ő akadályoztatása esetén a köztársasági elnök helyettesíti ebben a testületet. Tekintettel arra, hogy a rendkívüli helyzetek természetüknél fogva alkalmatlanok arra, hogy plenáris vi ta tárgyai legyenek, érdemes lenne megfontolni ennek a formális hatáskörnek az eltörlését, és egységesen a köztársasági elnök hatáskörére utalni. Ezzel szemben természetesen indokolt a rendkívüli helyzetek megszüntetését az országgyűlés hatáskörébe utalni. Az akadályoztatás tényének megállapítása tekintetében a javaslat fenntartja a hatályos, de sokat bírált szabályozást, ezt érdemes lenne megfontolni, mivel a felsorolt 3 tisztségviselő (az országgyűlés elnöke, a miniszterelnök vagy az Alkotmánybíróság elnö ke) közül az
