Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
4417 minden gyerek iskolába járjon, vagy tegyen eleget képzési kötelezettségének vagy tan kötelezettségének. Az a szomorú helyzet Magyarországon, hogy évente 610 ezer fiatal lépi át úgy a 16. életévét, hogy nem végzi el a 8 általánost. Az a szám egyébként összevethető a felsőoktatásban évente végzők számával, az összes végzőknek 4- 8%át teszi ki ez a szám évente is. Már nemcsak a rendszerváltás óta, hanem az előtti időszakra is tehető ez az adat. Világos, hogy minden eszközt igénybe kell venni annak érdekében, hogy ezen a helyzeten valamilyen módon változtassunk. Teljesen világos, hogy annak a mai alkotmányban meglévő kötelezettségnek viszonyított szülőknek gondoskodni kell a gyerek oktatásáról és neveléséről eleget kell tenni. Éppen ezért például felvethető az a javaslat, hogy bizonyos szociális juttatások igénybevételéhez az állam tegyen mell é feltételeket. Például lehetséges egy olyan megoldás - elvileg mondom, most nem azt vitatom, hogy ez hatékony, jó, kívánatos, csak elvileg lehetséges a mai helyzeten egy olyan megoldás , amikor például az, hogy a családi pótlék nem szociális alapjog, nem állampolgári alanyi jogon jár, hanem bizonyos feltételek meglétéhez kötött juttatás, például a feltételek közé be lehetne emelni azt a feltételt, hogy csak az kapjon szociális segélyt, akinek a tanköteles korú gyereke a tankötelezettségének eleget tesz. M ost világos, hogy ez csak egy példa. Arra példa, hogyha a szociális jogokat az alkotmányba emelem be, nem államcélként, hanem alapjogként, akkor például ezektől a lehetséges eszközöktől a kormányzatot, a parlamentet eleve megfosztjuk. Eleve kizárjuk azt, h ogyha alanyi joggá válnak ezek a szociális juttatások, hogy például a szociálpolitikában bizonyos szolgáltatásokat feltételekhez kössünk, éppen annak a különböző, egyébként mindenki által méltányolható, és fontos célok elérése érdekében. Teljesen világos, hogy az általam felhozott példa esetében ez azt célozza, hogy ezek a gyerekek valamilyen módon mégiscsak járjanak iskolába. Az állam ösztönözzön egy oldalról, másrészt kényszerítse ki, amire most is megvannak a jogi eszközök, hogy a gyerekeket szülők iskol ába járassák. Ha az alapjogok között szerepel például a családi pótlék, akkor ez az eszköz az állam számára nem adott. Teljesen világos. Gondoljuk csak el, hogy számos olyan szociális jog, vagy szolgáltatás képzelhető el, aminek kapcsán felvethetők bizonyo s feltételek. Azért, mert adott esetben a parlament, a kormány, az állam bizonyos állampolgári magatartásokat ösztönözni kíván. Azt mondja, hogy ehhez a szolgáltatáshoz csak akkor jut hozzá az illető, ha bizonyos feltételeknek eleget tesz. Mondok egy másik példát, ami szintén végiggondolásra talán érdemes. Nincs most éppen konkrét törvényjavaslat. (16.20) Hogyha a munkanélküliellátást alapjognak deklarálja a parlament, akkor például nehezen lehet, s így ugye elvileg felvetethetetlen egy olyan javaslat, hog y meghatározott időn túl, ha valaki az ellátásban részt vesz, akkor kötelezhető legyen bizonyos mennyiségű közmunkára. A célokkal, azt hiszem, megint nem kell vitatkozni. Itt arról van szó, hogyha az alkotmányban olyan megoldásokat választunke, amely bizo nyos lehetőségeket a gazdaságpolitika, a társadalompolitika, egyáltalán a politika, a kormányzat és a parlament számára nyitva hagy, hogy általa kívánatosnak vallott vagy vélt célokat érvényesítsen, vagy az érvényesítésüket segítse, vagy olyan alkotmányt v álasszunk, ami ezeket a lehetőségeket lezárja. Én azt állítom, hogy olyan alkotmányt kell választanunk, ami ezeket a lehetőségeket nyitva hagyja. Azt állítom, hogy igenis az államnak meg kell adni, a kormánynak, a parlamentnek meg kell adni azt a lehetőség et, hogy ezeket a kérdéseket saját, nyilvánvalóan jól felfogott érdekében ösztönözze, és olyan eszközökkel tudjon élni ezeknek a kérdéseknek az érvényesítése esetében, amelyek természetesen az alkotmányos keretek között azokat mindig be kell tartani, de am elyek mégis nagyobb mozgásteret engednek a politika számára. Én nem a politika számára kérek nagy mozgásteret, nem általában, itt pusztán arról van szó, hogy fontoljuk meg, hogy mennyire tesszük lehetővé azt, hogy bizonyos szociális ellátásoknál az állam l ehetőségei ebben az értelemben nyitottak legyenek.
