Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
4389 életben, mert soha nem lesz harmónia, és nem lehet addig várni az új alkotmánnyal, amíg harmónia lesz az alkotmányozási elvekben, törekvésekben, politikai álláspontokban. Azok a vitatott kérdé sek, amelyeket Lezsák Sándor másfél órája felsorolt, azok meglesznek a következő években és évtizedekben mindig. A gazdaságiszociális és alkotmányozási kérdésekben is. És valamilyen kompromisszumban kell maradnunk. Minden alkotmány így született, kivéve a zokat az alkotmányokat, ahol jelen volt egy határozott hang, amely képes volt eldönteni a vitatott kérdéseket. (14.00) (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el. A jegyzői székben dr. Trombitás Zoltánt dr. Kávássy S ándor váltja fel.) Ennyit szerettem volna, hogy úgy mondjam a saját napirendemen kívül bevezetésképpen megjegyezni. Áttérnék hozzászólásom tulajdonképpeni tárgyára. Két kérdésről szeretnék beszélni, két nagyon fontos kérdésről, amelyeket az alkotmány konce pciója szabályozási elvei tartalmaznak. Az egyik ilyen kérdés a vállalkozás és a verseny szabadsága és a tulajdonhoz való jog, amit a jogok között, az állampolgárok jogai között sorol fel az alkotmánykoncepció, összefoglalva a gazdasági szabadság kérdéséve l, másodszor pedig a jegybank függetlenségének kérdésével, amit szintén "A közpénzügyek" című fejezetben szerepel az alkotmánykoncepcióban. Előre bocsátom, hogy mindkét kérdésben támogatom, mint ahogy egészében is támogatom ebben a két kérdésben, és támoga tom az alkotmánykoncepciót és azért beszélek mégis erről a két kérdésről, mert nem mindenki támogatja köztünk ebben a két kérdésben az alkotmánykoncepciót és szeretnék érvelni amellett, amit az alkotmánykoncepció ebben a két kérdésben tartalmaz. Alkotmányk oncepciónk ugyanúgy mint hatályos alkotmányunk leszögezi a tulajdonhoz való jogot és leszögezi a vállalkozás és a verseny szabadságát. Ez azért nagyon fontos, mert ebből következik, hogy az állam ezt a maga eszközével védi a tulajdont, védi a polgárok tula jdonát és védi a vállalkozás és a verseny szabadságát. Ez azért fontos, hiszen évtizedeken át ez nem így volt, az állam elfojtotta Magyarországon a versenyt, elfojtotta Magyarországon a vállalkozást és ehhez képest az alkotmánykoncepció itt összhangban van azzal, amit 67 éve gazdaság- és társadalompolitikánkban talán valamennyien, akik itt jelen vagyunk képviselők. Egy dolgot kell azonban ezzel az evidenciával kapcsolatban megjegyezni. Kit szolgál a vállalkozás és a verseny szabadsága. Első szinten a válla lkozót, első szinten. A vállalkozó számára jelent biztonságot, ha az ő vállalkozói szabadságát védi az állam, a vállalkozó számára jelent biztonságot, ha a verseny szabadságát, azt, hogy a vállalkozó felléphessen a gazdaság minden területén, versenybe szál lhasson azokkal, akik ott már elfoglalták a maguk helyét. Ez a vállalkozót védi, de ennél is fontosabb, hogy amikor az állam a vállalkozás szabadságát és a verseny szabadságát biztosítja, akkor mindenekelőtt a fogyasztót védi és nem magát a vállalkozót. A fogyasztó védelmében feladata az államnak, hogy biztosítsa a verseny szabadságát, hogy fellépjen a monopóliumok ellen, ettől lett a fogyasztónak és nem mástól, ettől lesz a fogyasztónak olcsó termék, olcsó áru, ettől lesz a fogyasztó gazdag az áruválaszték , ettől kényszerülnek a vállalkozók műszaki fejlesztésre, új termékek behozatalára és így tovább. Lássunk hát világosan, hogy valamennyiünk érdeke az a vállalkozói szabadság és a verseny szabadsága, amit alkotmánykoncepciónk rögzít. Van ennek egy nagyon fo ntos sajátossága ennek a vállalkozói szabadságnak, a verseny szabadságának, vannak olyan jogok, amelyek állampolgári jogok a koncepcióban és vannak olyan jogok, amelyek mindenki jogai. A külföldiekre és a belföldiekre egyaránt vonatkoznak emberi jogok, sze mélyi jogok és így tovább. Lássuk világosan! A tulajdon szabadsága is, a vállalkozás szabadsága is, a verseny szabadsága is olyan jog, ami nem az állampolgárokra korlátozódik, hanem hazaiakra és a magyar gazdaságban jelenlevő külföldiekre egyaránt. Ez is a zért van így, mert valamennyiünk érdeke, hogy a magyar gazdaságban jelen legyen a külföldi vállalkozó, jelen legyen a külföldi szállító, hogy a magyar gazdaság összefonódjon a
