Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
4380 önszabályozó rendszerekre, amely önszabályozó rendszerek a célszerű irányba viszik az egész társadalmat és ezen belül a gazdaságot. Ez a gondolat, tehát a piacgazdaságnak ez az alapvető ismerve, ez bizonyos kényszereket hoz létre az állam gazdasági folyamatba való beavatkozási jogairól is, így például a szociálpol itika kérdésében is. Ha az alkotmány szociális jogokat fogalmaz meg és számszerűsít, követelményeket állít egyértelműen, evvel lehet, hogy állampolgári igényeket elégít ki, de a gazdaság szabályozhatósága szempontjából veszélyes területekre tér. Gondolják meg, hogy azok a jelenségek, amivel ma a nyugateurópai jóléti társadalmak küzdenek, miből erednek. (13.10) Abból erednek, hogy az ötvenes évek nagyon gyors gazdasági növekedésének időszakában, a demográfiai folyamatokat gyöngén fölmérve, az egészségügyi k öltségszínvonalak változását gyöngén fölmérve, elhatározásra jutottak, hogy mit nyújtanak az állampolgárnak. A gazdasági trendek, a demográfiai trendek, a realitás az akkor elfogadott elképzeléseiknek nem felelt meg, és ez most társadalmi válságot generál. A társadalmi válságnak az az oka, hogy azok az ígéretek, amik akkor a jogrendszerben is megjelentek, a ma NyugatEurópában vagy az Egyesült Államokban kialakult gazdálkodási viszonyok között, nem teljesíthetők. Ezért, akkor amikor a társadalom biztonságát és jólétét meg akarjuk alapozni, akkor erről a tapasztalatról sem szabad megfeledkeznünk. Fontos feladat, hogy a jogrendszer, és ezen belül az alkotmány jogokat adjon az állampolgárnak, jogokat adjon a szociálpolitika vonatkozásában is, de ha ezek a jogok lemerevítik a gazdaság alkalmazkodóképességét, akkor társadalmi feszültségeket, kríziseket is generálhatnak, és azért nagy óvatossággal kell ezekben a kérdésekben eljárni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm T ardos Márton felszólalását. Soron következik Győriványi Sándor, a Független Kisgazdapárt részéről. Őt követi majd Jakab Róbertné, a Magyar Szocialista Párt képviseletében. Megadom a szót Győriványi Sándor képviselő úrnak. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Kösz önöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány, a hagyományos meghatározás szerint, az állam szervezetére s a főhatalom működtetésére vonatkozó alapelvek összessége. Minden államnak van szervezete, és így alkotmánya is. Másképpen fogalmazv a, ezalatt az államrendet értjük, amelyben a főhatalom a nemzet részvételével, az államhatalmi ágak, a törvényalkotásszabályalkotás, végrehajtásbíráskodás egymástól nagyjából elválasztva, a jogbiztonságot szem előtt tartva, gyakoroltatnak. Az államforma alapján mellékes, hisz az alkotmányos állam lehet monarchia éppúgy, mint alkotmányos köztársaság. Ma a művelt népek általában rendezett, alkotmányos állami életet élnek, amelyben az állampolgárok jogai biztosítva vannak, éspedig vagy írott jogforrásokban, vagy szokásjogi alapon. Írott jogforrásokon nyugodtak korábban az alkotmánylevelekben kidolgozott charták, illetve a szokásjogi alapon fejlődött, történelmi alkotmányok. A történeti és chartaalkotmányok között az a különbség, hogy az utóbbiakban az állam szervezete és működése jó alapokra helyeztetik, és az alkotmány rendszerint egyöntetűbb, valamely politikai célnak megfelelőbb. A történelmi alkotmány, amely a nemzetnek hosszú, néha évezredekre visszamenő tartama alatt alakult ki, a nép szellemét, jogérz ékét tükrözi vissza. Az alkotmánylevél tartalma világosabb, de könnyebben módosul is. A történeti alkotmány eszményeiben, vezérelveiben él, részeiben különböző korszakok felfogását tükrözi. A gyakorlatban különben a kétféle alkotmánnyal tiszta formában nem találkozunk. A történelmi alkotmánynak is vannak írott részei, és a chartaalkotmány sem zárja ki teljesen a történelmi hagyományokat. Különösen zavaros lesz a helyzet, ha valamely alkotmányt kierőszakoltak vagy esetleg egyezkedés eredménye.
