Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - VITÁNYI IVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
4307 DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Ígérem, hogy nem lesz két perc. Van egy olyan évfordulós alkalom, ami ennek a törvé nynek a meghozatalát indokolja. Én elismerem azt, bár nem nekem kellene elismerni, hanem másoknak, hogy ennek a törvényjavaslatnak a beterjesztésében millió hiba történt. Azt azért meg kell kérdeznem, tisztelt képviselőtársaim, volte, vane ebben a parlam entben olyan párt, aki gondolt erre az évfordulóra, és a maga javaslatát beterjesztette vagy be akarta terjeszteni? Amennyiben ez megtörtént volna, én lettem volna az első, aki igyekszem rávenni a saját frakciómat arra, hogy teljes mellszélességgel álljunk e törvény mellé. Köszönöm szépen. (Általános taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces reagálásra megadom a szót Vitányi Iván képviselő úrnak, MSZP. VITÁNYI IVÁN (MSZP) : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Jelenlévők! E késő éjféli órában megengedik ta lán, hogy egy kicsit személyes megjegyzést tegyek. Hiszen olymértékben értettem egyet Sándorffy Ottóval és más, másik oldalon lévő hozzászólókkal is, hogy ezt megtehetem. Ha úgy 3040 év múlva megírom az emlékirataimat, akkor azt fogom benne írni, hogy ez az este, egy ígéretes este volt, amelyben a parlament hosszú ideje alatt, bár már kevesen voltunk, és egy kicsit tudományos konferenciává fajultunk, annak is szintén egy késő esti órán lezajló előadásához hasonlóan, elkezdtünk egymással úgy beszélni, mint emberek. (20.50) És ebből érdekes következtetések kezdenek adódni, mint Sándorffy Ottó nagyon helyesen mondta, ha most itten az ülést bezárnák, mi bevonulnánk valami vendéglőbe, és elkezdenénk megbeszélni. Lehet, hogy reggelre egy olyan közös javaslattal á llnánk elő, amivel meg tudnánk oldani a viták egy részét, de lehet, hogy persze nem. Mindenesetre azt szeretném mondani, hogy igaz az, hogy voltak hibák az előkészítésben, mint minden előkészítésben. Igaz az, hogy nem mindig tudtuk egymást jól megérteni, d e talán ez a vita arra is mutat, hogy voltaképpen több dolog van, amiben egyetértünk. A parlament két oldalán, különböző sarkaiban, mint amiben az egyetértés nyilvánvalóvá válik, és ezen is néha nem ártana elgondolkoznunk. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : T isztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki a vitában részt venni? Megkérdezem Vitányi Ivánt, kíváne a vitában elhangzottakra reagálni? Nem. (Dr. Salamon László közbeszól: Mire?) Tisztelt Országgyűlés! Salamon László képviselő úrnak megadom a szót ügyrendi kérdésben. DR. SALAMON LÁSZLÓ (független) : Elnézést kérek, elnök úr. Lehet, hogy az emlékezetem csal, de én úgy emlékszem, hogy a vitában még a kormány véleményét nem hallottuk. De nem kormányelőterjesztés, de a Házszabály e lőírja, legalábbis a lehetőséget meg kell adni a kormány tagjának, ha jól emlékszem. Nem kötelező a kormánynak véleményt nyilvánítani, de lehetőséget kell adni, hogyha véleményt akar nyilvánítani, akkor nyilvánítson az ügyben. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Salam on László képviselőtársam emlékezete részben csal, részben nem csal. Nem csal annyiban, amennyiben valóban a kormány még nem nyilatkozott, csal részben annyiban, amennyiben én
