Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - VITÁNYI IVÁN (MSZP):
4301 Nagy Imre nemcsak a független és nemcsak a szocialista Magyarországért élt és harcolt, hanem - erről senki nem beszélt ma, érthető megfontolásokból - a semleges Magyarországért is. Én azt hiszem, ho gy ma másképp látjuk a világot, más körülmények között élünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azt, abban a pillanatban a semleges Magyarországért való kiállását ne becsüljük értékén. Egyáltalán, azt hiszem, hogy embereknek, történelmi nagyságoknak a nevét nem érdemes percnyi politikai érdekekhez kötni, és nézeteiket az adott történelmi időben kell és méltó látni. Pásztohy András kollégám számomra nagyon megrendítően mondta el azt, hogy az egyszerű vidéki emberek, ahogy a vidéki lakosság látja Nagy Imrét, e lsősorban agrárpolitikája nyomán. Úgy hiszem, ez az a fajta közelítés, amely valóban, hát legalábbis számomra, valóban rokonszenves, mely próbál a politikai vitákon felülemelkedve, próbálja a politikai vitákon felülemelkedve meghatározni Nagy Imre szerepét a magyar nemzet életében. Természetesen nemcsak Nagy Imre volt a forradalom, de minden forradalomnak, minden nemzeti felkelésnek és nemzeti cselekedetnek vannak jelképpé növekedett szereplői. Ha más országok szabadságharcára gondolunk, nyilván nagyonnagy on sok ember hősiessége kellett ahhoz, hogy az Egyesült Államok szabad legyen, mégis hirtelen most mindannyian Georges Washingtonra, Washington Györgyre gondolunk, és nem gondolunk nagyonnagyon sok más személyiségre, akinek a neve, a személye, a tette ott áll Washington Györgynek a tettei mögött, cselekedetei mögött. Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy az egyik ellenzéki kifejezésére utaljak, hogy erőből meg lehete szavazni ezt a törvényt, nem tudom, hogy erőből meg lehete szavazni. De azt hisz em, csak gyengeségből lehet nem megszavazni ezt a törvényt. Az a véleményem, tisztelt képviselőtársaim, nem tudom, hogy volte eljárásjogi hiba az MSZP részéről vagy nem; lehet, hogy volt eljárásjogi hiba, és ez ha a vitában elhangzott is, elmondták, akkor nagyon helyesen tették az ellenzéki képviselők. Azt hiszem azonban, hogy a végszavazásnál már nem eljárásjogi kérdésekről fogunk szavazni, hanem Nagy Imre személyének a megörökítéséről, emlékének a megörökítéséről. (20.20) Elhangzott ebben a Házban - akko r még nem tartoztam a Szocialista Párt se szűkebb, se külső körei közé , hogy a Szocialista Párt 1990ben megszavazta az '56os emléktörvényt. Azzal együtt, gondolom, hogy az akkori szocialista frakció tagjai tudták, hogy kikerült belőle Nagy Imre neve, n etán még azt is tudták, hogy miért került ki onnan. Ennek ellenére úgy hitték, hogy vannak törvények, vannak javaslatok, amelyek a részletek, az eljárásjogi vitákon túl megszavazandók, mert jó hittel, mert jó erkölccsel meg kell őket szavazni. Tisztelt Kép viselőtársaim! Azt hiszem ez is egy ilyen törvény, és azt gondolom - nem akarom egy másik ellenzéki képviselőtársam szavát rossz összefüggésben használni , de én szerintem erre a törvényre arcpirító dolog lenne nemmel szavazni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Vitányi Iván képviselő úrnak, MSZP. VITÁNYI IVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Két momentumot szeretnék én is hangsúlyozni abból, ami ezen az oldalon elhangzott. Az első az, hogy vajon joguk vane a mostani szocialistáknak Nagy Imretörvényt előterjeszteni. Vajon joggal mondtáke a túloldalon, hogy itt akkor valakik, a Kádárék terjesztik elő ugyanazt. Géczi József joggal idézte, hogy a Szocialista Párt számos alkalommal, 1990ben és 1992ben is, 1994ben is elhatárolta magát mind a Kádárrendszertől, mind a kommunizmustól, és bocsánatot kért mindazokért a bűnökért, amelyeket a szocializmus nevében követtek el. Kérdezem, hányszor kell ezt megtenni? Valamennyi alkalommal, valahá nyszor egy szocialista bemegy a terembe, ezt mindig el kell ismételni? Vajh' a keresztények elmondjáke minden
