Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi politikai államtitkár: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
4291 végrehajtása és a közélet megtisztítása érdekében, és mindaddig, míg nem folytat olyan külpolitikát, amelyre a mártírhalált halt Nagy Imre is igent mondana. A Benešdekrétumok tárgyában történt szavazás tanúsága szerint ma még távolról sem ez a helyzet. (19.20) Nem szeretnék az illetéktelen beavatkozás hibá jába esni, se mások ügyeibe ártani magam. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Már megtörtént! A tárgyra!) Kritikához jogom van. Erről ennyit. Mégis kikívánkozik belőlem a megjegyzés: tényigazság, hogy a barikádnak két oldala van, de nem lehet egyszerre mind a két oldalon állni, nagyimrésnek és kádáristának is lenni, a gyilkosokkal és mártírokkal, a hősökkel és árulókkal egyszerre parolázni. Bár kétségtelen, hogy '56 a magyar történetben mindenki más előtt Nagy Imre nevével forrott ö ssze, a tisztesség és a becsület mégis azt kívánná - és nem kétlem, hogy Nagy Imre is így látná jónak , hogy a törvény mindazok nevét is tartalmazza, kik életüket adták, akikről joggal mondhatjuk el a költővel, hogy "Érted haltak, szent Világszabadság!". (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Megadom a szót Szabó Zoltán művelődési és közoktatási minisztériumi politikai államtitkár úrnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi politikai államtitkár : Köszö nöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak a pontosság kedvéért: a Kávássy Sándor képviselő úr által megkívánt elhatárolódás, múlt bűneinek elítélése, sőt, a felelősök helyett a nemzet megkövetése a Magyar Szocialista Párt részéről megtörtént, több ízben megtörtént , legutoljára 1992ben vagy '93ban, a pontos dátumra nem emlékszem. Én azonban úgy gondolom, hogy ebben a vitában most nem a Magyar Szocialista Pártról van szó, és úgy gondolom, hogy mindezt számon kérni, annak a pártnak a képviselője kéri számon, akinek a képviselője a tegnapi vitában Nagy Imre mellé helyezte a véres kezű tömeggyilkos Francia Kiss Mihályt, és aki kandidátusi disszertációját hős Latinka Sándorról írta. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Sándorffy Ottó képv iselő úr milyen címen kér? Kétperces? Megadom a szót. SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP) : Tisztelt Ház! Köszönöm a szót, elnök úr. Tegnap úgy jöttem le a dobogóról, hogy az utolsó mondataimat nem tudtam elmondani. Azt hittem, hogy ez egy egységes Ház. Olyan felemelő ér zés volt, hogy csak nyelni tudtam. Az, hogy ki került bele, hogyan és miért a névsorba, nem sokat tehetek róla. Nem én gyilkoltam meg egyet sem. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Kérem szépen, háromszornégyszer állítottuk össze a listát. A TIB és a Pofosz ráütötte a bélyegzőt, hogy ez a végleges. Én ezt a végleges névsort mondtam el. Kérem szépen, meg kell mondanom, ön fiatal ember, nem tudhatja, de én tudom, hogy Francia Kiss Mihályt azért végezték ki, hogy példát statuáljanak. Ezt legalább úgy tudják az idősebbek, mint én. Nem azért, mert nem találták ötven éven keresztül, hanem azért, mert akkor példát akartak mindenképpen statuálni. Mikor végezték ki? Saját nevén élt Magyarországon egész életében. Nem ment el soha Magyarországról. Kérem szépen, ha ugyan azt meg fogja csinálni a Szocialista Párt, hogy összeszedi a gyilkosokat, akkor elítélhetjük Francia Kiss Mihályt is. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Ennyit erről. Másik. Az utolsó szó jogán... (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Bocsánat. Elnézést, majd a következőn. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) :
