Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének és a legfőbb ügyész titkos szavazással történő megválasztása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
4260 felszerelésére nincsen mód. Tehát az t kell mondanom, (Elnök ismét megkocogtatja poharát.) hogy a gyakorlat azt mutatja - köszönöm szépen (Általános derültség.) a figyelmeztetést és a segítséget, hogy mostmár befejezzem , tehát gyakorlatilag ez az elvi lehetőség nem realizálható és kérdést i ntéztem érdekeltek egész sorához, gyakorlatilag mindenki elutasító végzést kap, illetve a 10% kedvezményre való utalást. Kérdésem tehát az (Általános derültség.), szűkkeblűe az eljárás, és ha igen összhangban vane a környezetvédelmi célokkal? Köszönö m szépen. (Taps a jobb oldali padsorokból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt megadnám a szót Szili Katalin államtitkár asszonynak, aki válaszol a képviselő úr kérdésére, szeretném mondani, hogy ez az esemény nem precedens. Változatlan ul két perc a kérdés feltevésének az ideje. Tessék, államtitkár asszony. DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő Úr! Igyekszem, amit a képviselő úr elhasznált azt betudni és röviden válaszolni, és sajnos meg kell hogy mondjam képviselő úrnak, hogy figyelemmel a többi tárca álláspontjára is, hiszen ez nem kizárólag a környezetvédelmi tárcát érinti, nem lesz egészen bőkeblű az én válaszom sem a következ ők miatt. Az árak megállapításáról szóló többször módosított '90. évi LXXXVII. törvény értelmében az önkormányzati tulajdonú vízi közmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és kezelés díját a települési önkormányzat képviselőtestülete á llapítja meg. A hivatkozott törvény 9. §. (2) bekezdése előírja, hogy a hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt kell megállapítani. Természetesen ennek a csatornadíjnak a fizetési alapja a felhasznált teljes vízmennyiség. Ez a képviselő úr által is kifogásolt gyakorlat valóban sokat vitatott kérdés, erre azonban megnyugtatóbb módszert a nemzetközi gyakorlat sem tudott kialakítani. Az európai országok többségében is a felhasznált vízmennyiség képezi a csatornahálózati díj kiszámításának alapját. Ha a csatornahasználati díj megállapításakor a mért vízmennyiségtől, vagy a felhasznált teljes vízmennyiségtől eltérő, kisebb mennyiséget jelentő díjfizetési alapot vennénk figyelembe, ez önmagában a csatornahasználati díj növekedéséhez, városi lakosság hátrány osabb helyzetbe kerüléséhez vezetne. Másként megfogalmazva megítélésünk szerint nem célszerű a csatornahasználatidíj fizetési alapjának megváltoztatásán keresztül sem az ivóvízzel való öntözést és egyéb olyan tevékenységeket támogatni, amelynek végzéséhez nem szükséges az ivóvízminőségű vízfelhasználás. Képviselő úr által elmondott probléma valós, ma az Európában ismert jobb megoldás híján én sem tudok önnek más választ adni. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a bal oldali padsorokból. A válasz után dr. Szabad György még szólni kívánt, de az elnök erre nem adott lehetőséget.) A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének és a legfőbb ügyész titkos szavazással történő megválasztása ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész titkos szavazással történő megválasztása . Az alkotmány 48. § (1) bekezdésében, illetve 52. §. (1) bekezdésében foglalt jogkörénél fogva Göncz Árpád köztársasági elnök úr javaslatot terjesztett elő a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész megválasztására. A Legfelsőbb Bíróság elnökének, illetőleg a legfőbb ügyésznek a megbízatása 1996. június 24én lejár. A köztársasági elnök ú r a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének dr. Solt Pál urat, a Magyar Köztársaság legfőbb
