Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 19 (147. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1718. szám) általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP):
426 Ez irányban képviselőtársammal, Szakál Ferenccel módosító indítványt adtunk be. A 3. §ban az áll: "Ha a szövetkezet fel n em osztható vagyont létesít, azt a szövetkezet megszűnése vagy gazdasági társasággá történő átalakulása esetén az alapszabályban meghatározott szövetkezeti célra kell felhasználni." Ez így majdnem hogy elfogadhatatlan, sőt talán még alkotmányellenes is. Hi szen ha ez a vagyon a tagok befizetéséből vagy a szövetkezet saját felhalmozott eredményéből származik, akkor az a tagoké, saját magántulajdonuk. (19.30) Szövetkezeti célra való felhasználása - ha az nem ugyanazon tagok által létrehozott szövetkezetre vona tkozik - tulajdonképpen a kisajátítás egy formája. Képzeljük el, hogy egy szövetkezet feloszlik vagy felszámolják, de vagyonának bizonyos százaléka fel nem osztható formában van. A törvényjavaslat szerint ezt elvesszük tőlük és más szövetkezetnek adjuk, mé g ha közvetett formában is, például egy szövetkezeti alapon keresztül. Azt hiszem, ez tökéletes nonszensz. De nemcsak a tagokkal szemben járunk el helytelenül, hanem - felszámolás esetén - például a hitelezőkkel is, hiszen nem elégíthetik ki követelésüket a szövetkezet maradék vagyonából. Továbbá: trükköt is lehet csinálni ezekből. Ha például egy szövetkezet eladósodik, egy gyors közgyűlési döntéssel az egész vagyonukat fel nem osztható vagyonná nyilvánítják, majd kimondják a szövetkezet feloszlatását. A tö rvény szövege csak annyit mond, hogy az ilyen vagyont szövetkezeti célra kell felhasználni. Vagyis ha ugyanazok a személyek másnap létrehoznak egy új szövetkezetet, és birtokba veszik a vagyont, akkor teljesítették a követelményt, hogy szövetkezeti célra k erült felhasználásra az adóssággal terhelt vagyonuk. A hitelezők és egyéb követeléssel rendelkezők - például az APEH, tb - pedig hoppon maradnak. Ez a szabály tehát nem hogy használna a szö vetkezeteknek, hanem kifejezetten árt, hiszen így a szövetkezetek abszolút megbízhatatlan partnerek lesznek majd. A 3. § második mondata tartalmilag helyes, mert az állam saját vagyonából juttatott támogatásra köthet ki feltételeket. Nem engedhető meg ugya nis, hogy az adófizetők pénzéből adott vagyont - melynek célja társadalmi célokat és az emberek szolidáris magatartását szolgáló vagyon - egyszerű döntéssel személyes vagyonná lehessen alakítani, vagy felelőtlen hitelfelvétellel, vagy kötelezettségvállalás sal el lehessen pazarolni. Vagyis ez esetben helyes, hogy ez a vagyon szövetkezeti célt szolgáljon. A második mondatban azonban az a módosítás szükséges, hogy az ilyen támogatást nem a fel nem osztható vagyon részeként kell kezelni, mert ez a megfogalmazás implicite arra utal, hogy van ilyen vagyona a szövetkezetnek már a támogatásnyújtást megelőzően is. Vagyis az ilyen vagyon megléte mintegy feltétele a támogatásnak. Helyes kifejezés tehát: fel nem osztható vagyonként kell kezelni. A KDNP csak ilyen módosí tással tudja a törvényjavaslat ezen paragrafusát támogatni. Hivatkozik a törvény arra, hogy külön törvény, amely majd meghatározza a preferált szövetkezeti célokat - remélem , a vagyonelvonás e módjának technikájáról is fog majd valamit mondani. Ugyanis h a az állami támogatással érintett vagyonrész fel nem osztható alapba kerül, álláspontom szerint ezzel magántulajdonná válik, és a szövetkezet tulajdonosainak - tagok és kívülálló üzletrésztulajdonosok - vagyonává lesz. Megjelenik az üzletrészek értékében is. Ha ezután ez a szövetkezet kft.vé alakul, akkor ezt a vagyonrészt a társasági vagyonból ki kell vonni, és az üzletrészek értékét is ezen összeggel csökkenteni kell. Az így elvont vagyon vajon kinek, mely szövetkezeti magántulajdonosi közösségnek a vag yonát gyarapítja, és ki fog erről dönteni? Végezetül, harmadikként a kialakult jogviták megoldását célzó korrekciós rendelkezések közül a javaslat 5. §ában foglalt rendelkezést emelném ki, amely a szövetkezeti törvény 65. §át egészíti ki. Eszerint a törv ény hatálybalépését megelőzően a szövetkezet és a tag között létrejött munkamegállapodás időtartamát a szövetkezeti tag részére a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó juttatások szempontjából figyelembe kell venni. Ez valóban neuralgikus pont volt a
