Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. DARÓCZY ZOLTÁN, az MSZP
4209 Megadom a szót először dr. Daróczy Zoltánnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának, őt követi majd dr. Kávássy Sándor, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka. Megadom a szót dr. Daróczy Zoltán képviselő úrnak. DR. DARÓCZY ZOLTÁN , az MSZP képviselőcsoport részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A magyar felsőoktatás XX. századi története igen tanulságos és számos vitatott elemet tartalmaz, de alapjában véve országunk és n épünk számára mégis sikertörténet. Egyetlen számadattal szeretném ezt a kijelentést alátámasztani. 1938ban 16 intézményben 12 ezer hallgató tanulhatott. Ma, illetve 1995ös adatok szerint több mint 90 intézményben 155 ezer hallgató tanul felsőoktatási szi nten. Az 1993ban elfogadott és most is érvényben lévő felsőoktatási törvény jó irányba mutató változásokat gerjesztett. Ugyanakkor nem oldott meg már korábban felszínre került és papírhatározatok tömegébe burkolt problémát. Érthető, hiszen egy nagy rendsz ernek az átalakítása egyetlen törvénykezési folyamattal nem képzelhető el, bizonyos értelemben minden parlamenti ciklus úgy hiszem, hogy vissza fog térni a felsőoktatás ügyére és javíthatja elődeink munkáját. Az előttünk fekvő törvénymódosítási javaslat eb ben az értelemben megtartva és megőrizve a törvény pozitív elemeit, amelyet én magam is alá szeretnék húzni, szándékában tiszteletre méltó, hiszen olyan dolgokat próbál most felvállalni ebben az időszakban, amit már a '93as törvény idején is mind kormányp árti, mind ellenzéki oldalon felvetettünk, felvetettek, de akkor az akkori körülmények között nem kerültek megoldásra. (12.30) Ennek következtében úgy hiszem, hogy azok a kérdések, szabályozási kérdések, amelyek közül én most négyet szeretnék itt hangsúlyo san előterjeszteni, már korábban is szerepeltek, de nem volt ereje a parlamentnek vagy a politikának annak idején egy jó és végleges szabályozást alkotni. Így mindenekelőtt első helyen említeném az állami felsőoktatási intézményhálózat integrációját. Egyet len párt sem vitatta ennek szükségességét, de nem sikerült megoldanunk. A második a felsőoktatás finanszírozási rendszerének reformja. Pontosabban törvényi szabályozása, amely szintén hiányzott az előző törvényből. A harmadik a felsőfokú szakképzés vagy is mertebb néven - nem szeretem ugyan az idegen szavakat - a posztszekunderi képzés jogi kereteinek kialakítása. Végül a negyedik, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, valamint az Országos Akkreditációs Bizottság - amely most Magyar Akkreditációs Bizottság n évre fog hallgatni - feladatkörének és hatáskörének pontosabb megfogalmazása. A fenti felsorolásból kimaradt, nem kevésbé fontos kérdésekkel az idő hiányában nem térek ki; a részletesebb hozzászólásokban a szocialista frakció képviselője és jómagam is megp róbálunk időt szakítani ezekre. Ugyanekkor ez a törvénymódosítás nem vállal fel súlyos kérdéseket a felsőoktatásból, amelyek már a korábbi vitában is szerepeltek, de nem lettek megoldva. Így mindenekelőtt sajnálattal állapítom meg, hogy a felsőoktatási int ézmények belső életének jogi szabályozását nem vállalja fel, pedig annak idején ezekről a kérdésekről igen komoly viták folytak a parlamentben. Másodikként említem, hogy a felsőoktatási intézmények vagyonhoz juttatásának kérdését nem vállalja fel a módosít ás, amely szintén szerepelt a korábbi vitákban, de nem tudtunk valamilyen ok miatt dűlőre jutni. Visszatérve a törvénymódosítás négy fő kérdésének tartalmára, ezekkel kapcsolatban az alábbiakat szeretném a további vita figyelmébe ajánlani. Egy: az állami f elsőoktatási intézményhálózat korszerűsítésének alapelve a többkarú, többintézetű, többcentrumú egységes egyetem vagy főiskola létrehozása. Ennek érdekében az Országgyűlés joga és kötelessége a meglévő intézmények alapító okiratainak áttekintése és határid őn belüli megerősítése. Csak olyan állami felsőoktatási intézmény működhessen a közeljövőben, amely a törvény feltételeit teljesíti és az Országgyűlés által jóváhagyott alapító okirattal rendelkezik. Ennek megfelelően a Magyar Szocialista Párt frakciója ne vében a törvénymódosításban megfogalmazott felsőoktatási szövetséget, mint felsőoktatási intézménytípust elfogadni és támogatni nem tudom.