Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIHA ANDRÁS (MSZP):
4205 A Magyar Demokrata Fórum támogatja azt is, hogy az állampolgárokon kívül jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek a honvédelem érdekében meghatározott gazdasági magatartásra és szolgáltatás nyújtására legyenek kötelezhetők. Végül, de nem utolsósorban nekünk is az a meggyőződésünk, hogy a hivatásos állomány tagjai ne lehessenek tagjai pártnak. Tisztelt Országgyűlés! A rendkívüli helyzetre vonatkozó V. rész több tekintetben aggályos és kiforra tlan, különösen az alkalmazott fogalmak sokasága, bonyolultsága, a védelmi helyzet, a kormány jogköre és a Honvédelmi Tanács tekintetében. Célszerű lenne a koncepcióban használt fogalmak helyett olyan, nemzetközileg elfogadott fogalmak bevezetése, mint a v álsághelyzet és a háborús helyzet. Amennyiben a védelmi helyzet kategóriája kerülne elfogadásra, a védelmi helyzet jellemzőinek és kitérőinek pontos rögzítése - nézetünk szerint - elengedhetetlen. Ebben az esetben a védelmi helyzet javasolt tagolása és eze n belül a megelőző védelmi helyzet fogalmát célszerűtlennek tartjuk. Helyette fontosabb az alábbi tagolás - erről már többen beszéltek , fenyegetettségi helyzet, korlátozott védelmi helyzet és teljes védelmi helyzet. Nem értünk egyet a Honvédelmi Tanács j avasolt összetételével, rendeltetésével és feladataival. A legcélszerűbb a hatályos alkotmány Honvédelmi Tanácsra vonatkozó szabályainak átvétele lenne. Indokolatlanul hosszú az, hogy megelőző védelmi helyzet esetén az Országgyűlés rendelkezésére 15 nap ál l. Ennél, az adott helyzetben sokkal gyorsabb reagálás is elvárható lenne. Végül, de nem utolsósorban súlyos aggályaink vannak az a) pont (5) bekezdésének azon kitételével, idézem: "Mely szerint a kormány rendeleteiben eltérhet a törvényektől, valamint az alkotmány azon rendelkezéseitől is, amelyektől való eltérést maga az alkotmány megenged." Véleményünk szerint az előzőekben idézetteket el kell hagyni. Végül indokoltnak tartjuk a hatályos alkotmánynak az Országgyűlés honvédelmi bizottságával kapcsolatos j ogosítványainak megőrzését és az új alkotmányba történő beépítését. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Varga István felszólalását. Megadom a Csiha András képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. (12.10) CSIH A ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett alkotmánykoncepció 7. fejezetével, az önkormányzatok néhány kérdésével kívánok hozzászólásomban foglalkozni. Az 1990es év az önkormányzatiság kialakulásában jelentős dátum, és ettől az évtől számíthatjuk a jogállamiság egyik legfontosabb intézményrendszerének a kialakulását. Az eltelt közel hat esztendő igazolta az önkormányzatok létrejöttét és úgy lehet megfogalmazni, hogy alapvetően egy jó irányú fejlődés kö vetkezett be, az önkormányzatok a helyi demokratikus közhatalom gyakorlásának a legfontosabb fórumaivá lettek. Lehet ezt mondani, mindazok ellenére, hogy működésükben, rendszerükben azért vannak kérdések, kérdőjelek és hiányosságok. Jelentős eredmény az és azt hiszem, hogy ez ugyanakkor kritika tárgya is, hogy a legkisebb településtől a kétmilliós fővárosig valamennyi település létrehozhatott saját önkormányzatot, saját testületet. Tehát ez egy nagyon lényeges kiindulópont, amikor az alkotmánykoncepciónak a 7. fejezetével foglalkozunk. A 7. fejezet a) pont (1) bekezdése kimondja, hogy a község és a város önkormányzatot alakíthat, és ugyanakkor újragondolásra javasolja a középszint, vagy területi szint esetében az önkormányzatalakítás kérdését. Itt felvetődi k a kérdés, hogy kell, vagy nem kell megyei önkormányzat, területi önkormányzat. Ha nem kell, mi legyen helyette? Ha kell, akkor milyenképpen