Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP):
4194 szerepét veszi át. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozási elvek egyetlen szót sem szólnak arról, hogy mi lenne a szerepe a honvédelm i bizottságnak rendkívüli állapot idején. Tisztelt Országgyűlés! Nem szorít annyira az idő, semmi tragédia nem történik akkor sem, ha az alkotmánykoncepció zárószavazására esetleg csak szeptemberben kerül sor. Nem a gyorsaság a fontos, hanem a minden részl etre kiterjedő alkotmányozás vezéreljen bennünket, mert - mint mondottam - ezt az alkotmányt a jövő évezred magyar állampolgárainak készítjük. A szükséghelyzetben, véleményem szerint is, a rendkívüli állapot idejére vonatkozó szervezeteknek kell működniük és értelemszerűen a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A katasztrófahelyzetet ezektől a kérdésektől teljesen külön kell választani és a kormánynak kell intézkedni természetesen a helyzetnek megfelelően, a jogszabályoktól eltérő int ézkedéseket vezethetnek be, amelyről utólag kötelesek az Országgyűlésnek beszámolni. Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem ebben a rövid hozzászólásban sikerült önöket meggyőznöm, hogy az alkotmányszabályozási elvek V. része teljes átdolgozásra és teljes újra gondolásra szorul, és történelmi felelősségünk tudatában ezt kötelességünk megtenni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Mészáros Gyula felszólalását. Soron következik Kristóf Andrá s, a Magyar Szocialista Pártból. (MSZP soraiból bekiabálás: István!) Bocsánat. Kristóf István, a Magyar Szocialista Párt részéről. Őt követi majd Deutsch Tamás, a Fidesz részéről. Megadom a szót Kristóf István képviselő úrnak. DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló H/2252. számú országgyűlési határozati javaslat általános vitájában a szabályozási elvek IV. részével összefüggésben, an nak is az 5. fejezetét illetően szeretném gondolataimat önökkel megosztani. A közpénzügyek körében, előbb e témakört érintem általánosságban, majd a közteherviselés elvével és az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos kérdésekről szólok, és végezetül néhány ol yan kérdést vetnék fel, amelyek megítélésem szerint e fejezetben lennének szabályozandók, de sem itt, sem a szabályozási elvek más tételénél nem szerepelnek. Tisztelt Ház! Az alkotmányjog kialakulására, az alkotmányos gondolkodásra két írott alkotmány gyak orolt igen nagy - azt is mondhatnánk meghatározó - hatást. Az Amerikai Egyesült Államok 1787ben elfogadott alkotmánya, valamint az 1791es francia alkotmány napjainkig kicövekelte az alkotmányos gondolkodás fő vonulatának útját, megoldásaikban alapvetően befolyásolták a később megalkotott alkotmányok tartalmi és szerkezeti felépítését. Ezeknek az alkotmányoknak a közös jellemzője az, hogy központi kérdésként az egyén és a hatalom kapcsolatát, valamint az államszervezetet, a hatalmi ágak szétválasztását kez elték. Igaz ugyan, hogy néhány olyan szabályozási tárgykör megtalálható bennük, amelyek a közpénzügyek körébe tartoznak, de ezek kidolgozása, súlya meg sem közelítette az előbb említett kérdések súlyát és kidolgozottságát. Ennek következményeként tudható b e, hogy a későbbi alkotmányok, így az alkotmányos gondolkodás területén élenjáró európai alkotmányok is a legutóbbi időkig mostohagyermekként kezelték a közpénzügyeket. A kérdés súlyának megfelelő kezelésére a második világháborút követően került sor és en nek a fejlődési folyamatnak az eredményeként napjainkban az Európai Közösség 15 tagállamából a belga, a finn, a görög, a luxemburgi, a német, a portugál, a spanyol, a svéd és az ír alkotmányok tartalmaznak külön pénzügyi, közpénzügyi fejezeteket. (11.20) E fejezetek többékevésbé azonos tárgyköröket szabályoznak. Az adózás, a költségvetés, a Számvevőszék, a jegybank a pénzrendszer és az államegészségügy került az alkotmányozók
